... az egy évvel ezelőtti történésekre.
Egy éve karácsonykor még mit sem sejtve, zárt méhszájjal csomagoltam össze, és jöttünk el Dombóvárra eltölteni az év hátralévő napjait. Kicsit tovább maradtunk.
Karácsony másnapján nagyon görcsöltem és keményedtem. 27-én reggel elmentem a nőgyógyászatra, ahol megállapították, hogy teljesen végig nyitva van a méhszáj és beküldtek Pécsre a szülészeti klinikára.
Nagyon féltem, hogy még 2012-ben, a 30. hét előtt megszületik Terka.
A szülészeten kaptam mg-infúziót, de még attól is csak sokára múlt el a görcsölés, igaz, az nst nem mutatott fájást, csak én éreztem.
Bent kellett maradnom a kórházba 6 napot! Szörnyű hosszú 6 nap volt. Irtóra hiányoztak a gyerekeim. Még most is összeszorul a szívem, ha arra az időszakra gondolok.
Aztán kedvenc szülésznőmnek köszönhetően (Erika) hazaengedtek, de Dombóváron maradtunk családosan egészen addig, míg be nem töltöttem a 36. hetet.
Na, az a 6 hét már jó volt, teljes kiszolgálás és nyugati kényelem:)
Gábor hajnali busszal járt dolgozni, délután vonattal jött haza, és itt segített a gyerekek fektetésében, valamint szerdánként szabin volt, és Ő vitte a lányokat a játszóházba.
Szóval ma van a harmadik terhességem legszörnyűbb napjának évfordulója, és innen kezdődött a legszörnyűbb hete.
De minden jó, ha vége jó, és Terka klassz kis csaj lett, egészséges és nyugodt baba, megérte érte vállalni a sok áldozatot és izgalmat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése