2016. szeptember 12., hétfő

Hurcival a városban

Ma délelőtt bebuszoztam a belvárosba Ilkával a hátamon. És a reakció, amit az emberekből kiváltottam egészen megdöbbentett.

Idegenek, férfiak és nők, középkorúak és idősek egyaránt megszóltak/beszóltak.
Nem mintha bármi közük lenne ahhoz, hogy hogyan viszem a gyerekemet.

Kezdődött azzal, hogy a buszon át akarták adni a helyüket. Öreg nénik is. Mindenkinek el kellett mondanom, hogy nem tudok leülni a hátibabámmal, inkább állok, és ne aggódjon, nagyon kapaszkodok!

Aztán azzal jött oda hozzám egy 40-es férfi az utcán, hogy a gyerek bal keze a vállpánt alatt van, és ez így biztosan jól van-e.

Aztán hazafele a buszon egy idősebb férfi kopogtatta meg a vállam, hogy a gyerek keze be van szorulva, biztos azért nyüglődik (tényleg nyüglődött, nem tetszett Neki a buszozás). Persze nem volt beszorulva, csak bedugta maga és a hátam közé.

A legutolsó csepp a pohárba az volt, hogy a buszról leszállva egy nénike azt mondta: "én úgy sajnálom ezeket a gyerekeket! Nem jó így Nekik! Hogy van a nyaka is!"
Mondtam Neki, hogy azokat a babákat sajnálja, akik a babakocsiban fekszenek, távol az anyjuktól. Az én gyerekem köszöni jól van, hallja a szívdobogásomat, és a fejének is épp jó ez a póz!

Én is meg bírom állni, hogy beszóljak a kenguruban kifelé hordozó anyukáknak. Más miért nincs ennyire intelligens?

Bosszankodok! És Pécsen még elég elterjedt a hordozás. Egy kisvárosba, vagy kis faluba mit szólnának hozzánk???


1 megjegyzés: