2018. augusztus 29., szerda

Egy jól sikerült nap

Ma mindent sikerült elintézni, amit terveztünk. Reggel Siklósra mentünk fotózkodni.Igaz, hogy 9 helyett csak 10-re értünk oda, de ezzel vége is lett a mai napra a gikszereknek. A fotózás jól sikerült, Tamás bá 120 képet lőtt rólunk, amit sikerült 30-ra szűkíteni, amiből majd legalább 40 képet fog előhivatni nekünk 20 áráért:) Ő már csak ilyen. Protekciósak vagyunk Nála. A gyerekek nagyon okosan viselkedtek, szót fogadtak, szépen mosolyogtak, oda néztek, ahova kellett. Tamás bá meg is dicsért minket a végén, hogy nagyon jól neveljük őket, ezt Ő ebből a délelőttből látta:) Be volt ígérve a gyerekeknek, hogy az Aranygaluskában fogunk ebédelni, de déli haragszókor gurultunk ki a műterem udvarából, mindenki éhes volt, így felvetettem, hogy nézzük meg, milyen napi menü van a Vasutas étteremben (Gáborral ott ettünk az első siklósi látogatásomkor). 5-féle menü is volt, amiből 3-félét kértünk, amit megettek 5-en (én meg a csomagolt kis szendvicsemet). Mindenki megelégedésével jöttünk ki az étteremből 1 órakor. Fél 2-kor már otthon is voltunk. Ilka hazafele elaludt a kocsiban, de Gábornak sikerült behozni, és a franciaágyon aludt tovább. Gyerekeket mese elé ültettük, Gábor nekiállt a spájznak (helyet csinált az új hűtőnek), én meg elmentem a Botykai Aranka dr.nő rendelésének végére. Szabi utáni első rendelése volt, sokan voltak, várnom kellett, de nem bántam (vittem Nők Lapját). Mikor minden kis beteg elfogyott, behívott engem. Nem az asszisztens nője előtt beszéltünk, hanem bent a belső irodában. Elmondtam, hogy 5. babámat várom, és az előző 4 spontán hüvelyi szülésem után otthonszülést tervezek, ehhez keresek gyerekorvost, aki a babát megvizsgálja az első 24 órában. Végighallgatott, majd sokáig hallgatott. Féltem, hogy nemet mond, de azt mondta, hogy szentül megfogadta, hogy nem vállal több otthonszülést, de személyesen nem tud nemet mondani (titkon pont erre számítottam). Megkérdezte, hogy Pécsen lakunk-e, mert vidékre nem megy ki. Kérdezte, ki a bábám, ismeri Tündit, és sajnos volt már köztük konfliktus, de intelligensek mindketten, nem lesz gond! Megadta a mobil számát, amin tudom hívni, ha megvan a baba. Még előtte a bába fog Neki küldeni egy email-t, amiben benne lesznek az én adataim. Nagyon szépen megköszöntem, hogy elvállalta, és ezzel esélyt adott a békés otthon-szülésemhez. Annyira boldog voltam! Kijövet rögtön a bábát hívtam, elújságoltam Neki a jó hírt. Épp nem ért rá beszélgetni, de örült a hírnek. Vicát hívtam fel másodszor, mert Ő a legfőbb támogatója az én otthonszülős-projektemnek:) Még bementem 2 Aldiba is gluténmentes/laktózmentes jégkrémet venni, az utolsóban volt egy utolsó doboz (épp rám várt), és vettem leárazva egy lapos, gurulós ágy alatti tárolót is a játékkonyhai játékoknak (előző el volt már törve). Hazafele vettem egy játszós szandit a Terkának 1000 Ft-ért, és mire hazaértem, a spájzban ott állt büszkén a szép fekete, kétajtós, vízadagolós új hűtőnk:

2018. augusztus 15., szerda

2018-as év nyara

Még nincs vége teljesen, de a java már lezajlott.

Az időjárást tekintve nem voltunk túl szerencsések. Június 19-július 29-ig voltunk "csak" a Balcsin, amikor nem volt 30 fok fölött a hőmérséklet, de inkább 20 körül, sokat fújt a szél, esett az eső, alig-alig tudtunk fürdeni a Balatonban.
Na de mióta hazajöttünk, azóta nonstop kánikula van (2 hete). Ilyen a mi formánk. Még jó, hogy itthon is van egy "kisbalaton"-unk, amiben én is tudok ücsörögni.

Na, de visszatérek az elejére.

Mama és én mentünk le a 4 lánnyal egy keddi napon, Gábor csak 2 nap múlva jött utánunk (mama kocsijával).

Első kiruccanós program rögtön az első hétvégén volt, elmentünk a Katica tanyára, ahol nagycsaládos régiós találkozó volt, így kedvezményesen bemehettünk. Mindenki nagyon élvezte, bár szerintünk felnőttek szerint eléggé le van amortizálódva a hely.
Rakok pár fotót és videót, hogy átadja a hangulatot:

Másnap, június 24-én (vasárnap) ünnepeltük Bojka 7. születésnapját. Jött a Tánti (Zuzuval), Viktor és Nagyiék is. Sok ajándékot kapott, mindennek nagyon örült. Tánti sütött anti-paleo tortát, de nem bántam. 

Ilkánál lazítottam a paleós kajáláson. Már hagyom, hogy megkóstolja, amiket a többiek esznek. Szerencsére semmi baja nincs a "rendes" kajától se:) 

Nagy hír még Ilkával kapcsolatban, hogy szobatiszta lett, szinte egyik napról a másikra. A Balcsira érve hagytam pucérkodni, amikor jó volt az idő (szóval csak ritkán), pisilt össze-vissza mindenhova. Egyszer még kakilt is a teraszra egy nagy hurkát. Wc-papírral összeszedtem, kidobtam a wc-be és lehúztam. Rá pár napra, jött előre a hátsó udvarból, és közölte nagy büszkén, hogy "KAKÍÍTAM". Kértem, hogy mutassa meg, hova. Ahogy mentünk hátra, mondta, hogy a fűbe kakilt. Azt válaszoltam, hogy csak a kutyák kakilnak a wc-be, mire Ilka: "TUDOM. KIDOBTAM WC-BE. És tényleg, a fűben nem volt semmi, a wc-ben viszont ott volt a kaki és a wcpapír, amivel megfogta:) Csak a popsiját kellett kitörölnöm és lehúznom a wc-t.
Az első alkalmakkor az Aranyhaj dalával csalogattam ki belőle a kakit. Nagy pukizások után, vagy este, miután egész nap nem kakilt, ráültettem a wc-re, és énekeltem Neki: Virág nyílj ki már, bimbód feszítsd szét, hozd vissza nekem, ami enyém volt rég, enyém volt rég!" Ilkának tetszett, kérte, hogy még és még énekeljem el. Énekeltem, Ő meg közben nyomott, és végül a kaki a helyére ment, én meg nagyon megdicsértem az Ilkát.
Azt hittem, hogy az óbudavári családi hét el fogja rontani Ilka addig kialakult szobatisztaságát, de másként lett. Délelőttökre adtam rá pelust, hogy a pesztráknak ne kelljen még ezzel is foglalkozni, de szárazon vettem le délben, szépen pisilt a wc-be. Az első napon, mise közben szólt, hogy kaki, elvittem a mosdóba, pedig volt rajt pelus, és szépen kakilt a wc-be. Egész nap száraz maradt a pelusa, még a du-i alváskor is. Nagyon boldog voltam. Utána is csak kevés baleset volt, és 1-2 éjszaka, amikor pisilt a pelusba. Legtöbbször szárazon veszem le róla reggel is. 
Többször előfordult már az is, hogy egyedül ment a wc-re, és önállóan elvégezte a dolgát, csak utána szólt, hogy pisilt vagy kakilt. 
Szóval mehet oviba:)

Sokat olvastam megint a nyáron, és kihímeztem a kis pocaklakó babaköszöntőjét is. 

A sok esős idő kedvezett a mesenézésnek. Voltak napok, amikor órákon keresztül nézték a meséket a laptopon. 
Egy délután pocsolyázott is a két kicsi, pucéran és gumipapucsban. Nagyon élvezték. Jó koszosak lettek, de utána lecsutakoltam őket.

Rita július első hetében cserkésztanyázáson volt. Mama vitte el Pécsre vasárnap du., hétfő reggel kivitte a Tesco-parkolóba, aztán ment Dombóvárra foltos-táborba. 
Rita nagyon élvezte, bár nem sokat mesélt róla. Csütörtökön volt vége, mama hozta vissza pénteken a Balcsira. 

Óbudavár 2018
Július 8-tól 14-ig Óbudaváron voltunk Schönstatt családnapokon. Jó volt, pihentető, lélekemelő, baleset- és betegség-mentes:)
A társaság tavaly talán jobb volt, és az újdonság varázsa miatt nagyobb élmény is.
Volt két család tavalyról (Bakos család (Erzsi és Karesz) és a Szmola család (Eszter és Ricsi)).

A lányok megint szereztek kis barátokat.
Rita Kingával és Orsival barátkozott, csinált is Velük a Ki mit tud-ra több tánckoreográfiát:


Bori Zsófival, 
 
Ilka meg teljesen rá volt cuppanva egy Julcsi nevű 6 éve kislányra.
Terka inkább a pesztrákon lógott idén.
Az esti pesztrák Margó és Dorka voltak. Első este még mind a 4 lány ébren volt, mikor 10-kor megjöttünk, másnap már 2 aludt, utána a többi estén sikerült elaltatniuk mindenkit.
Rita és Bori a barátaikkal sokat tanyázott a nagy diófán:

Ugyan abban a szobában laktunk, mint tavaly. A tavaly leszakadt ágy helyett nem volt másik, volt viszont 3 matrac, és egy rácsos kiságy. Ezeket aludtak a csajok,
mi meg a nyikorgós franciaágyon:)

Első délután nem mentünk sehova, csak Gábor Zánkára bevásárolni ezt-azt.
Kedd délután mezítlábas parkba mentünk Köveskáliba.
Szerdán esett az eső, így ebéd után a 3 nagy nézett egy mesét, míg Ilka aludt, utána pont elállt az eső, lementünk Révfülöpre sétálni, fagyizni.
Csütörtökön volt a közös kirándulás a közeli kilátóhoz (autóval mentünk, csak kb. 2-szer 15 perc séta volt).
Pénteken du. volt a zárómise, majd vacsi, Ki mit tud és tábortűz.

Ami rossz volt az óbudavári hétben, az a majd' 3 napig tartó migrénem. Hétfő délután ugyan megittam egy gyógyteát, ami segíteni szokott, de most sajnos nem. Hétfőn este annyira fájt, hogy úgy sírtam álomba magam. Kedden is fájt egész nap, és még szerdán reggel se volt jobb. Az orvos házaspár megmérte a vérnyomásom a délelőtti előadások között, ami rém alacsony volt (80/40 körül). Azt tanácsolták, hogy igyak egy erős kv-t. Ebéd után ittam is, és kb. fél óra múlva teljesen elmúlt a fejfájásom:)

Szombaton délelőtt volt vége, hazafele megálltunk Gyenesdiáson ebédelni a Piroska csárdában (mama is átjött). Finom kacsát ettünk, főtt krumplival és párolt lila káposztával. Mindent megettem, a krumplit is, igen jól esett.

Este, a gyerekek fektetésekor vettem észre, hogy furcsán pattog a bal fülem. Mintha távolról tüzijátékot hallanék. Csak akkor múlt el, ha erősen befogtam az ujjammal. Eléggé aggasztott. De annyira nem, hogy elmenjek vele dokihoz. Szerencsére szeles napok jöttek (megint), és csak akkor hallottam a fülem pattogását, amikor síri csönd volt. Tehát kint ültem a zúgó szélben is a teraszon, ott hímeztem. Pénteken akartam elmenni orrfül-gégészetre, de csütörtök reggelre elmúlt. Mintha elvágták volna:)

Július 20-án (pénteken) este, Ilka másik első foga is kifordult. Már mozgott egy ideje, de nem teljesen magától esett ki, ugyanis Borika segített neki. Terka a trambulin alatt feküdt a fűben, Bori meg ugrált benne. Még gondoltam is, hogy szólok, hogy ez veszélyes, de végül nem szóltam (nem akarok mindenért szólni, az egész napom így is abból áll, hogy szajkózom, mit nem szabad). Ahogy ennek a gondolatsornak a végére értem, Terka arccal felnézett a trambulin hálójához, Bori meg ráugrott a fejére. Terka foga kifordult, és a nagy sírásban le is nyelte. Nagyon vérzett, de hamar elállt. Sírt egy darabig, de főleg azért, mert nem találta a fogát, és félt, hogy a fogtündér így nem fog hozni neki semmit.
Persze azért hozott (kagylót, amit vízben kellett áztatni egy napig, hogy kinyíljon. Egy gumi sellő volt benne).

Hétvégére jött a Gábris vonattal. Fölszerelte a trambulinra az új védőhálót, a régit szétsütötte a nap és szó szerint szétfeslett.
Még 3 napra visszament dolgozni, és csütörtökön visszajött a Balcsira.
Vissza volt még 4 napunk a balcsis nyarunkból, megpróbáltuk jól kihasználni.
Csütörtökön du.átjött Ordacsehiből a Julcsi, jót fürödtünk és beszélgettünk Vele.
Péntek délelőtt Gábor Ritával átment a fonyódi nagystrandra játszani a vizipályán (sajnos már nincs rajt a végén a katapult, így Rita egyedül bohóckodott rajta egy órát, de így is nagyon élvezte).
Péntek este sütögettünk a ház mellett (virslit és szalonnát).

 Este még átmentünk kettesben Fonyódra a Villa Kripta kávézóba, ez volt a 11. házassági évfordulós ajándékom. Sajnos felhős volt az ég, a naplementét így nem láttuk, de jót beszélgettünk és azért szép volt az ég és a Balaton. Jó onnan a kilátás, bár a választék elég gyér (én pl. csak bubis vizet tudtam inni).
Szombaton délelőtt kettesben Gáborral bementünk a fonyódi piacra. Kaptam szülinapomra egy szép piros bőr pénztárcát (rögtön az első árusnál, ahol megálltunk) és egy kalapot, Ritának vettünk egy papucsot, Terkának egy baseball sapkát, minden lánynak turkáltam jó pár fürdőbugyit, úszódressz.
Mama felment Érdre vonattal rokonlátogatni. Gábor ebéd után a 3 nagylányunkkal elment Boglárra bobozni. Ilkával aludtunk egy nagyot, majd együtt családosan lementünk a strandra fürdeni. Irtó jó volt a víz, órákig bent voltam és csak lebegtem a gumimatracról a vízbe lógva. Ez volt az idei utolsó fürdésünk.
Vasárnap, a 37. születésnapomon kellett hazaköltöznünk:( Egész délelőtt pakoltunk, közben egy csomóan köszöntöttek telefonon. Elmentünk a deles misére a kápolnába, maradékokat pusztítottunk el ebédre, Gábor ügyesen bepaszírozott minden csomagot az autóba, és indultunk haza egy kis kitérővel.
Megálltunk a fonyódi hegy alatt, mama csinált rólunk búcsú-fotót (a welcome-fotó idén elmaradt).

Lellét is érintettük, ahol a Geleta cukrászdában sütiztünk a szülinapom tiszteletére (tortát idén nem sütöttem). Szívből ajánlom mindenkinek. A paleósoknak is bőséges a választék (többféle paleós sütijük és fagyijuk is van).
Persze kánikula volt. Mire hazaértünk, megfájdult a fejem. Megittam a teát, de megint több napig fájt, de most elviselhetően.

Július 30-án (hétfőn) Gábor még szabin volt. Reggel elmentem a nőgyógyászhoz, mindent rendben talált. Legnagyobb meglepetésemre még a méhszáj is teljesen zárt:)
Említettem Neki, hogy otthonszülést tervezek, és egyáltalán nem volt kiakadva, nem akart lebeszélni, áldását adta:)
UH-ra is mentem, ott is megerősítették, hogy minden rendben van a Prücsökkel, és már fejjel lefelé van:) Csak vissza ne forduljon, annyit ficereg!

Gábor még ebéd előtt kivitte a 3 nagylányt Sikondára a HH-s táborba. Nagyiék már előkészítették a helyet.
Hármasban maradtunk:) Még kedden is szabin volt Gábris, egy csomó mindent el tudtunk intézni (zuhanykabint vettünk, mosogatógép-szerelőt hívtunk, hűtőt néztünk, és még a vízvezetékszerelő is jött kicserélni a zuhanykabint. Csúcs szuper lett. Igaz, egy este nem használhattuk, és mivel az szóba se jöhetett, hogy ne tusoljunk ebben a nagy kánikulában, kint mosakodtunk meg a kerti csapnál slaggal:) Jól felfrissített a hideg víz és örök élmény is marad:)

Szerdán (aug. 1-jén) Gábor már dolgozott, de nagyon jól elvoltunk kettesben is az Ilkával. Mama is jött-ment, pihent és főzött felváltva:)
Irtó nagy hőség volt, sokat ültem a ventilátor előtt. A délutáni alvás után mindig jégkrémeztünk, majd a medencében lubickoltunk Ilkával (úgy mondja, menjünk a pincébe:) )

Pénteken délután volt időpontunk a kutyakozmetikába (Lili). Egyedül vittem a Mázlit, az autó hátuljában jól elvolt, nem ugatott, még csak nem is nyüszített. Nagyon jól viselte a vágást és a fürdetést is. 45 percet dolgoztak rajta, és csak 5000 Ft-ba került. Nem kellett volna eddig halogatni. Nagyon csinoska lett:)

Kutyát hazahoztam a kozmiból, aztán kimentem Sikondára a lányokért (Gábornak túlóráznia kellett). Nagyon örültek nekem, és tele voltak élményekkel. Hazáig egymás szavába vágva meséltek:)

Gábort a héten két este is elengedtem moziba, 1 gyereket egyedül könnyű lefektetni. Hálából/cserébe szombaton elmehettem mamával megnézni a Mamma mia 2-t. Tetszett, és a Prücsöknek is (végig pörgött-forgott bennem).
Hazaérve volt egy kis riadalmam, mert Gábor azzal fogadott, nem láttam-e a Ritát és a Terkát. Ugyanis elengedte őket kutyát sétáltatni (a Kőrös utcai játszótérig), de ha nem láttuk őket hazafelé, akkor messzebb mentek. Már sötétedett, én meg tiszta ideg lettem. Elküldtem Gábort, hogy keresse meg őket. Ment egy kört, és visszajött, hogy nem találja őket. De ment még egy kört, és onnan már Velük együtt jött haza. Csak a Viktória lakópark körül mentek egy kört, mert a kutya húzta Őket, és nem tudták visszafogni. Pont ettől paráztam, hogy a kutya elrántja őket, vagy elszabadul, és ahogy futnak utána, egy autó elüti valamelyik gyereket ... Szóval aggódtam egy sort. Szerencsére nem volt több 10 percnél.

Augusztus 6-án Gábor és én elvittük Dombóvárra a 3 nagylányunkat, és ott is hagytuk őket a Papánál. Szívesen mentek, és szerencsére jól is érezték magukat.
Dombóváron volt egy-két elintézni valónk (többek között Rózsai Gyurinál kicseréltem a karórát, amit mamától kaptam a szülinapomra. Találtam olyat, ami sokkal jobban tetszett).

Mama és Nagyiék este elzarándokoltak Medjugorjéba. Gábor is szabin volt egész héten, sokat pihentünk és dolgoztunk is egy keveset.
Ezen a héten is kánikula volt, de azért reggelente kimerészkedtem Ilkával játszótérre, késő délután meg medencéztünk.

Gábor szombaton hozta haza a lányokat, újra együtt volt a nagy csapat. Jó volt látni, ahogy a gyerekek örültek egymásnak és pár óráig békésen eljátszottak együtt.
Ilka mondjuk azóta minden délutáni alvásnál hisztizve ellenkezik, nem akar kimaradni semmiből:)

Vasárnap (augusztus 13-án) volt Nagyiék 40. házassági évfordulója, lementünk Máriagyűdre a 8-as misére, majd együtt bejöttünk Pécsre, nálunk unokáztak délelőtt, ebédelni meg elmentünk a Tettye vendéglőbe. Viktor is jött az ebédre, és délután 5-ig (amikor eg telekocsival elment) a csajok fürtökben lógtak rajta, medencéztek is egy nagyot.

Aug. 13-17. Rita a Pécsi Püspükség által rendezett "Barokk kert újratöltve" napközis táborba járt (8-4-ig). Mama fizette be, Gábor vitte-hozta, Rita élvezte (kivéve a korán kelést), itthon meg legalább addig békésebb volt a hangulat.

Jövő hétre beírattam a 3 nagyot a görögkatolikusok napközis gyerektáborába. Remélem az is tetszeni fog nekik, mama visszamegy még a Balcsira, Gábor dolgozni jár, én meg Ilkával rápihenek még egy kicsit a tanévkezdési hajrára (és a kisbaba ruhákat is elő kéne már szednem, kimosni, elrakni, stb.)

Rendhagyó nyár volt ez, de szerintem egész jól sikerült (a várakozásaimat bőven túlszárnyalta).
Jövőre meg nő a feladat, egy gyerekkel többen leszünk:)