2013. június 29., szombat

Új ujjszopó a családban

Rita a kezdetektől cumis, Bojka nehezen fogadta el a cumit, és 4 hónapos korában az ujjára cserélte, és tegnap Terka is megtalálta a hüvelyk ujját:)
Nagyon édesen cuppog rajta, és már elég husis hozzá, hogy ne csússzon ki a szájából.
Így Terka volt a leggazdaságosabb, csak 1 db cumit kellett vennünk Neki (Bojkának vettünk többfélét, hátha az egyiket jobban elfogadja).



2013. június 27., csütörtök

3 hós oltás, 2 éves státusz

Ma délelőtt 3 gyerekkel voltam a tanácsadáson.
Rita futóbiciklin jött, Bojka felfele sétált, visszafele a hátamon utazott, Terka babakocsiban.
10-kor kezdődött a rendelés, mi voltunk az elsők.

Először Terkát mérték
6570 g
64 cm
vizsgálták,
és megkapta a szuriját a bal combjába.
Egy hangja nem volt. Épp csak görbült lefele a szája, de már vége is volt, felvettem és nem jutott el a sírásig:) Ilyet a két naggyal még sose tapasztaltam.

Amíg Terkával foglalkoztak, addig Bojka volt a Manducában a hátamon, aztán levettem, és amíg Őt vizsgálták, addig Terkát raktam a Manducában a mellkasomra (most valamiért nem díjazta, sírdogált).

Bojka is ügyes volt, szépen kinyitotta a száját, hogy a doktor néni a kis zseblámpájával belenézzen és megszámolhassa a fogait.
Védőlányka kitöltögetett egy nyomtatványt, amin ilyen kérdések szerepeltek:
- folyékonyan beszél? (Hát persze, ANYA CSÜCCS, TERKA ALSZIK és hasonló 2 szavas mondatokat használ)
- kinyilvánítja akaratát? (Na ná!!!)
- ugyanolyan hangszínnel utánoz, énekelget? (???)
- "mi ez?"-t kérdez (nem, és ezen én is csodálkozok. Az asszisztens nő szerint mindent tud:) )
- szobatisztaság kialakulóban? (nagyon nem, abszolút hidegen hagyja a dolog)

Nem volt kivitelezhetetlen, de azért nem ez lesz a hobbim:)

2013. június 25., kedd

Bojka 2 éves

2 éves lett Bojka is. Rita nagyon örült Neki, azt hitte, hogy akkor már tud beszélni. Hát, ez nem törvényszerű:)

Reggel Rita is csinált Neki ajándékot (pecsételt egy csomót egy szép sárga lapra). A mi ajándékunkkal együtt becsomagoltuk szépen, és a délutáni felköszöntésen Rita adta át.
Bori nagyon örült, hogy Őt ünnepeljük, vigyorgott és tapsolt:) Örült a tortának, az énekünknek, a Rita lapjának és a puzzle-s mesekönyvnek is.

Adatok:
fogak száma: 17
magasság: 89,5 cm
súly: 11,5 kg

Étvágya változó,és az asztalnál olyan, mint az időjárás. Hol csak üres kenyeret eszik, hol csak húst. Amiben állandó, hogy a zöldségek közül semmit nem eszik meg, még a kígyó ubit se, amit Riti kétpofára.
Gyümölcsök közül a banán és az alma mindig jöhet Neki, az epret is ette, de pl. a cseresznyét nem.

Annak mondjuk örülök, hogy a nem paleós kaják közül az elmúlt héten kóstolta és visszautasította a cukorborsót, a krumplit és az epres tejberizst is:)

Ügyesen próbálgatja a szavakat utánunk mondani, és a nagy változás, hogy Ő is elkezdte Terkának hívni a kishugát (eddig ugye AKKA volt).

Az alvása rendeződött, már nem sírva alszik el. Nem derült ki mi volt a baj, de Dombóváron nem sírt, és mióta visszajöttünk Pécsre, már itt se.

Motorozásban nem túl kitartó, inkább leszáll róla és sétál mellettem (az ujját szopva).

Az ujjszopás még mindig gyakori, és nem csak álmos állapotában, hanem szinte egész nap. Még nem zavar, bár többen megszólják az utcán. 

A fogmosás még mindig kész rémálom, ordít és próbál kiszabadulni a kezeink közül. Az elektromos fogkefe se jött be Neki (Rita szereti), így az esti rutin legutálatosabb része marad a Bojka fogainak megtisztogatása.

A napján (június 25-én) meg is köszöntöttük. Nutellás paleós tortát sütöttem és kirakós könyvet kapott ajándékba tőlünk, Ritától meg egy tele-pecsételt lapot:)






Feltörő emlékek

Érdekes, ahogy Ritával való játszás közben feltörnek a rég elfelejtett gyerekkori élményeim:

- képes újságot nézegetve minden oldalon választott egy képet, hogy ez az övé, ez kell neki, stb.
Mi is ilyet játszottunk gyerekként, a Quelle katalógust lapozgatva minden oldalon választottunk 1-1 dolgot, ami a legjobban tetszett: STOP:) Emlékszel, Hugi?

- lebirkózott, és ahogy a földön feküdtem, Rita meg rajtam, eszembe jutott, hogy játszottuk el a hullát Hugival annó. Emlékszel, Tánti?
(háton fekve kitártuk a karjainkat, lábainkat, becsuktuk a szemünket és oldalt kilógattuk a szánkból a nyelvünket) :))))))))))))))))

Rita és Gábor kapcsolata kívülről

Rita egész máshogy viselkedett Dombóváron, mint Pécsen szokott. Elgondolkodtam, hogy mi lehet ennek az oka.
Nagyon szereti az apját, és sokszor hiányolta (többször elmondta, kérdezte mikor jön már, amikor baleset érte, Őt hívta). Viszont sokszor harcolnak, ha együtt vannak. Ezt rossz nézni, az én apukámmal való rossz kapcsolatomra emlékeztet.

Rita meg akar felelni az apjának, vágyik az elismerésére, de Gábor (szerintem) kissé kemény Vele és túl szigorú. A rosszakért leszidja, a jókat meg természetesnek veszi, sokat vár Tőle (pedig még csak 3,5 éves, és igazán igyekvő, ügyes kislány).

Napközben tegnap csinált valami ügyeset, megdicsértem, és azt mondta: "EZT MAJD MONDJUK EL APÁNAK, JÓ?"

Lesétáltam Vele a Tescóba este. Akart venni az apjának dobozos sört (ivott mostanában pár Rádlert), fölfele meg azt ecsetelte, hogy ha megnő, hercegnő lesz, és apa lesz a férje:)


2013. június 23., vasárnap

Dombóvári élménybeszámoló

A dombóvári heteink soha nem unalmasak, itt mindig történik valami említésre méltó.

Hétfőn reggel elmentem 3 gyerekkel a játszóházba, délután Bojka egyre nyűgösebb és anyásabb lett, este 39,2 volt a láza, Mama szaladhatott a gyógyszertárba Algoflex baby szirupért (nem készültem betegségre).

Kedden Terka életében először hátról hasra fordult (videó egy külön bejegyzésben).
Dombóváron mindegyik gyerek produkált valami újat (Bojka is itt fordult meg először, és az első foga is itt jött ki).

Délutáni alvás helyett Bojka fel akart mászni az emeletes ágy tetejére, de nem a létrán, hanem a fejrészénél, és beszorult a térde a leesésgátló lécek közé. Mamával alig bírtuk kiszabadítani.

A délutáni papás játszóterezés szökőkútban-fürdéssel zárult. Rita addig bohóckodott mellette, hogy fejjel beleesett a méteres vízbe és el is merült. Papa ki akarta húzni, de mélyre kellett hajolni, elvesztette az egyensúlyát, és Ő is belefordult a vízbe. A vízből kiadta nekem az ázott Ritát, aki szerencsére nem nyelt vizet, csak nagyon megijedt, és sokáig sírt a karjaimban. Én is sokáig remegtem, annyira megijedtem. De utána már csak nevetni tudtunk a dolgon, annyira vicces volt a szitu (városközpontban Apám csavarja ki az anyagzsepijéből a vizet, én is csurom vizesen ülök a padon a zokogó Ritával az ölemben, és Bojka is sírt mellettünk, gondolom Ő is megijedt, és megint lázas is volt:(
Hazajöttünk, letusoltunk, hajat mostunk mind a hárman, és Bojka a fincsi lázcsillapító szirup után el is aludt (39 fok volt megint a láza).

Szerdán reggel is melegnek éreztem Bojkát, nagyon nyűgös és anyás is volt, így a játszóház helyett a gyerekorvoshoz mentünk. Bojkának vírusos torokgyulladása van. :( Gyógyszer nem kell rá, csak láz esetén lázcsillapító, és sok-sok folyadék.

Rita nem aludt délután. 1 órán át derekasan próbálkozott (csöndben feküdt az ágyában), de nem sikerült neki. Melege is lehetett és a szúnyogcsípései is viszkettek, jártam be Hozzá kenegetni.Végül 2-kor megszántam, és kihoztam.
Ennek ellenére nem volt nyűgös délután, nem látszott rajta, hogy kihagyta az alvást. :)
Pancsiztak a medencében, aztán jött a Marcsi. A gyerekek jól elvoltak Vele, Rita folyamatosan dumált, énekelt, halandzsázott is, fel akarta magára hívni a figyelmet. És az esti imánál azt mondta, hogy az volt a legjobb ma, hogy jött a Marcsi. :)
Hal volt vacsira (Mama egy szép nagy pontyot kapott az igazgató úrtól, azt szeletelte fel, sózta és zsírban sütötte ki). Nagyon fincsi volt, meg is fogadtuk, hogy nyáron többször fogunk ilyet enni (persze csak a Gábris nélküli heteken).

Este gond nélkül lefektettem a lányokat, bár Bojka még nem aludt, amikor Ritát vittem.
Szenzációs, hogy a 3 lány tud egy szobában aludni! Nem gondoltam, hogy ez ilyen simán működni fog! Este 9-től legkésőbb mind alszik, és reggel 6 és 7 között ébrednek (Terka közben egyszer szopizik éjszaka).

Csütörtökön reggel Rita már 7-kor menni akart a játszótérre, végül sikerült rábeszélnem, hogy előbb reggelizzünk, 8-kor szoptattam a Terkát, és utána indultunk a játszótérre.
A víztorony mellettire mentünk, az árnyékos, de így is jó meleg volt. Más gyerek nem volt, így mindenfélét ki kellett találnom, hogy ne unatkozzanak a lányok, amíg Terka aludt egy jót a babakocsiban. A padon ülve az úton elsuhanó autókat néztük, Rita mondta a színüket, Bojka meg ha busz jött, felkiáltott: BUSZ!

Bementünk a Mamához is egy kicsit a bíróságra, hogy a munkatársai személyesen is megcsodálhassák a lányokat (a Fb-on folyamatosan követik életünk napjait).
Terka minden fölé hajló mosolygós arcra visszavigyorgott, levett mindenkit a lábáról.

Együtt főztem ebédet a lányokkal. Cukkini krémleves volt és sárgarépa chips oldalassal. Rita segített: adogatta a répát, nyomta az aprító gombját, bekapcsolta a turmixgépet, hogy krémes legyen a leves. Nagyon élvezi, hogy segíthet, csak ki ne neveljem belőle (3 kicsi mellett nem mindig érek rá kivárni, hogy próbálkozzon).

Volt nagy alvás ebéd után, aztán 3-ra Ritával mentünk a Saci nénihez. Levágta jó rövidre Rita haját, és mivel volt még ideje a következő vendégig, levágattam Vele az enyémet is. Izgalmas volt, mert közben a Ritát is kordában kellett tartanom, aki addigra kellőképp feloldódott az új környezetben és rosszalkodott: 2-szer eldőlt a rattan-fotellel, díszkavicsokkal játszott, ami sokszor szétszóródott, koppant a járólapon, egyszer közölte, hogy kakilnia kell, majd eltűnőset játszott (függöny mögé bújt és el kellett játszanunk, hogy eltűnt).
Szerencsére a Saci néni jól bírta a dolgot, rugalmas és szereti a gyerekeket.

Délután még locsiztak egy nagyot a medencében (vettem föl videót is), és kint vacsiztunk megint az udvaron. :)

Este a lányok kaszinóztak egy kicsit fektetés után, Bojka felmászott Rita mellé az emeletes ágyra és ovis füzeteket nézegettek, beszélgettek. Párszor be kellett mennem és Borit a helyére küldeni, de 9-re így is aludtak. :)

Pénteken reggel Péter papa hozott a hegyről egy vödör meggyet és egész délelőtt játszóterezett velünk. Terka elég nyügi volt, csak a kezemben volt csöndben, a babakocsiban sírt, nehezen aludt el.

Az utcán találkoztam az egyik gimis-osztálytársammal, aki azzal fogadott, hogy elvesztette a fogadást. Az ablakból látott egy ismerősével, és az az ismerőse mondta, hogy én a Varga Judit vagyok. Nem hitte el, lejött megnézni, és tényleg én voltam, csak sovány kiadásban. :) Megdicsért, hogy mennyit fogytam. :)

Ebédre mákos paleós-tésztát főztem. Csodák-csodája, Ritinek nagyon ízlett, viszont Bojka bele se szagolt. Szerencséjére volt sült kolbász is, na az bezzeg csúszott. :)

A játszótérről hazaérve mindannyian letusoltunk, Terkát is megfürdettem, és ebéd után tisztán aludtunk egy jót!

Bojka már nem AKKÁnak hívja Terkát, hanem TEJKÁnak. :(

Délután jött végre APA! Amikor felhívott, hogy indul, azt mondta a Rita: "Már nem hiányzik apa!" Kérdeztem hogyhogy, mire Ő: "Mert már jön!"

6-ra mentem fogorvoshoz, megint nem talált lyukas fogat, mint ahogy tavaly se:) Leszedte a fogkövet és kipolírozta a fogaimat.

Játszótereztünk egy nagyot, jó későn értünk haza, a gyerekek már KO-k voltak. Kint vacsiztunk a teraszon, de Rita folyamatosan hisztizett. Hol azért, mert párna volt a feneke alatt, hol azért, mert félig kicsúszott, hol meg azért, mert kivettük. Meguntam, elvittem fürdetni és lefektettem. Éhes nem lehetett, mert Gáborral ettek egy sütit a játszótér melletti cukrászdában.
Sírdogált az ágyban és Apát hívta. Gábor kihozta és leült Vele egy műanyag székre, aminek az egyik lába nem a térkövezett részen volt, hanem a levegőben lógott. Bedőltek a rózsák közé és kettétört a szék is. :( Az ijedtségen kívül más bajuk nem történt szerencsére. :)

Szombaton hajnalban Mama elment a Balatonra kitakarítani a házat. Ha már felébredtem, magoztam egy csomó meggyet a még hűs levegőjű udvaron. :)

Reggelikészítés közben kifogyott a gázpalack, a tojásrántottából sütőben sült tojáslepény lett. :)

Délelőtt kimentünk családosan meglátogatni az attalai rokonokat. Gyerekek macskáztak, kutyáztak, én meg beszélgettem a Bogárral (panaszkodott szegény, hogy mennyi betegsége van).
Kaptunk Tőlük egy borítékot babaköszöntő ajándék kapcsán. 30 ezer Ft volt benne!!! A nagylányok meg kaptak 1-1 tábla fehércsokis Milkát.

Gyerekek jól beettek kuglófból, nem is nagyon ebédeltek, viszont jó nagyot aludtak. :)

Kicsit skype-oltunk a Tántival, majd 4-re jött értük a Judit babysitter, elvitte a két nagyot fagyizni.
Végre volt egy kis pihenőm, kezembe vettem egy újságot. :)
Jól érezték magukat, 7-kor jöttek csak haza, akkor nekiálltunk vacsizni, de annyira fáradtak voltak, hogy hisztiztek. :(

Vasárnap reggel szép családi reggelink volt az udvaron. :)
Szintén teljes létszámmal jelentünk meg a 1/4 11-es nagymisén, ahol a lányok egész konszolidáltan viselkedtek. Mise után a templom előtt egy csomó ismerős odajött, megcsodálta a gyerekeket és váltottunk pár szót.
Az ebédet is kint költöttük el, mindenki aludt egy jót, majd összepakoltunk, elköszöntünk a Mamától, megköszöntük a vendéglátást, és visszakocsikáztunk Pécsre. Gyerekek fennhangon kiabálták az autóból az integető Mamájuknak: "SZIA MAMUS!" (én hívom így).

Hazafele Gábor bement a Lidl-be pékárúért, majd én a lányokkal hazasétáltam (Gábor addig 3-szor fordulva felhordta a kocsiból a sok cuccot).

Jó volt a Dombóváron töltött egy hét, de újra itthon lenni is jó! Hiába van 29,5 fok a lakásban, azért mindenhol jó, de a legjobb otthon!

Rita meg is fogalmazta: hiányzott a tapírom, a nyuszim és a malackám. De esti ima után, a mi volt a legjobb kérdésre rávágta: "AZ VOLT A LEGJOBB, HOGY DOMBÓVÁRON VOLTUNK!"




2013. június 19., szerda

Terka forgolódik

Egyenlőre csak hátról hasra, jobb keze felől.
Az elsőről lemaradtam:) Gondoltam, hogy ez lesz, hisz nem sok időm van mellette ülni és figyelni.
Leraktam hátra, és elmentem kitörölni Riti fenekét. Amikor visszaértem, hason volt és sírt:) Nem szeret hason lenni, mert nem tudja tartani a fejét. Véletlenül lendült át, mert oldalt szeret lenni, úgy több mindent lát. A nagy rúgkapálás miatt átlendült, de visszafordulni még nem tud, így sírt, hogy valaki szánja meg és fordítsa vissza:)
Visszafordítottam, és hoztam a kamerát, hátha megismétli. És meg is ismételte:

2013. június 17., hétfő

Bojka beteg?!?!

Eljöttünk egy hétre Dombóvárra, pont mint október végén, bejelentettem a Sacihoz a Ritát, pont, mint október végén és december végén. Minden alkalommal kórház lett a vége.
Persze nem hiszem, hogy ez törvényszerű, csak puszta véletlen.

Bojka du. már elég nyűgös volt, és szorulása van, szenvedett a kakilással is, azt hittem csak az a baj.
De késő délután már forrónak is éreztem, megmértem a lázát, és 39,2 volt:(
Mama gyorsan elszaladt a gyógyszertárba, de mire megjött, Bojka már aludt (letette a fejét és elaludt).
Amikor Ritát letettem, Bojka kicsit megébredt, gy nyomtam a szájába egy adag Algoflex baby szirupot.
Más tünete még nincs, remélem nem is lesz, és holnap reggel a szokásos módon, mosolyogva ébred:)

2013. június 15., szombat

Első (de nem utolsó) nagycsaládos kirándulásunk

A kertvárosi baba-mama klub és a Forrás közösség szervezett kirándulást a Bükkösdi Ökoparkba.
Nagy bátran mi is elmentünk a 3 kisleányunkkal.
Nagyon jó volt, a lányok nagyon bírták, mi felnőttek is majdnem olyan jól:)
Igazi nyári napunk volt, sütött a napocska hét ágra, én egy kicsit meg is pirultam (a drága Forever-ös krémet nem pazaroltam magamra, csak a gyerekeket és Gábort kenegettem be vele).

Sok állatot láttunk (tehén, mangalica disznó, őz, vaddisznó, szamár, ló, póni, bivaly, kos, kecske, kacsa, liba, páva, tyúk, kakas), a birkákat a gyerekek meg is itathatták cumisüvegből.

Nagy szenzáció volt, hogy Rita lovagolt két kört (egy férfi vezette a lovat).

Terka volt babakocsiban is, Manducában is, mindenkettőben aludt is, de csak rövideket. Amikor hosszasabban időztünk egy-egy helyen, lefektettem a fűben kiterített plédre.

Szoptatni is tudtam jó helyen, ebédeltünk közösen egy árnyékos helyen (padokon ülve).
Ez volt az első paleós piknikem. A menü: sült hurka és sült csirkecomb hidegen, többieknek volt hozzá kis házi kenyérke.
Mákos kekszet is vittem, nagy sikere volt, főleg az anyukák körében. Mindenki hízott, mióta nem találkoztunk, és csak ámuldoztak, hogy én meg milyen jól nézek ki. Faggattak és én meséltem. Szerencsére senki nem hurrogott le, csak a szokásos mondat hagyta el a szájukat: "én ezt nem tudnám csinálni, nem tudok lemondani a tejről/kenyérről/krumpliról".

Volt egy nagy szénapadlás, ahova fel lehetett menni dühöngeni, a gyerekek oda és vissza is felmentek, a szénából "ugráló-várat" építettek:) A góré alatt voltak malacok, szegénykék nem nagyon bírták a fejük fölötti huppogást:)

A lányoknak nem hiányzott a délutáni alvás, nem akartak hazaindulni még 4-kor se (de akkor mi már akartunk, és ugye Pólyáéknál a szülők a főnökök).

Azért Bojka elbágyadt, amikor visszafelé az apja felvette a nyakába:
Gábor is elfáradt a kirándulás végére, amikor a gyerekeink még nagyban mászókáztak, csúszdáztak a bejárat melletti játszótéren, Gábor megpróbálta, milyen érzés Terkának a földön feküdni:



 Azt persze mondanom se kell, hogy hazafele a kocsiban az egész hátsó sor húzta a lóbőrt:)

Megfogadtuk, hogy máskor is elmegyünk kirándulni, akár olyan közeli helyre, ahova vonattal elmegyünk, kicsit sétálunk, majd visszavonatozunk:) Lányok nagyon szeretnek vonatozni, és legalább kihasználjuk a MÁV nagycsaládos kedvezményét (90%-os jeggyel még úgysem utaztunk soha!)

És a végére egy nagyon pozitív dolog: egy anyatárs félidős pocakkal jött, és elmesélte, hogy a most 4 éves fia 8 évnyi próbálkozás után a többedik lombikra sikerült, azóta is próbálkoztak mindennel, de már lombikkal se jött össze a kistesó. Lemondtak róla, és aztán spontán teherbe esett! Olyan jó ilyeneket hallani! Istennél semmi sem lehetetlen!!!



2013. június 14., péntek

Szösszenetek

A mai nap apró történéseit fogom most elmesélni:

Reggel nyitásra mentem az Aldiba visszavinni a turmixgépet, amit múlt vasárnap vettem, mert a Lidl-ben volt ugyan annyiért üveg tartályos, és inkább azt vettem meg helyette.
Az Aldi előtt állva egy kedves idős úr szóba elegyedett velem, és én kedvesen elbeszélgettem vele. Egyszer csak minden átmenet nélkül mondta, hogy Ő kézrátétellel tud gyógyítani, sőt, szépíteni is, és még mielőtt észbe kaptam volna, már "gyógyított" is. Végigpásztázta a testem a két tenyere között 1 perc alatt, aztán szerencsére kinyílt az ajtó, és bemehettünk. A boltban is jött utánam, magyarázta az érdekes eseteit. A pénztárhoz is beállt mögém, még jó, hogy sokáig tartott a visszavétel lepapírozása, így eltűnt, mire végeztem. Ijesztő volt, és emiatt rosszul indult a napom:(

Kicsit fájt a fejem, mondtam a Gábornak, mikor már az előszobában készülődtek Ritával. Erre Rita visszajött az ajtóból, kinyitotta a mélyhűtő ajtaját és kivett egy jégpárnát, hogy ettől jobb lesz! (ezzel szoktam borogatni a fejem, amikor már nagyon fáj). Olyan kis figyelmes!

Délelőtt lementem a két kicsivel a játszótérre. Mivel Gábor elvitte a kocsit, így Terka rajtam volt Manducába, amit nagyon zokon vett: sírt, nyüglődött, csak nehezen tudott elaludni.
Hát igen. Szegényke az elmúlt pár hétben babakocsiban játszóterezett, elszokott a felkötéstől. A babakocsit is nehezen szokta meg, most meg a hordozó volt neki furcsa.

Ismerős anyukák voltak, jót beszélgettünk. Említettem, hogy a család vörösnek látja Terka haját. Erre az egyik anyuka megmutatta a saját kisbabája fejét (levette róla a sapit), hogy lássam, mi a vörös haj, és tényleg, narancssárga volt a selymes babahaja:) Az Ő családjukban pedig nincs is vörös hajú, eddig:) Szóval Hanna babához képest Terka szőke:)

Ebédnél már nagyon fájt a fejem, és mire a gyerekek felkeltek, alig bírtam nyitva tartani a szemem, mert még a szemgolyóim is fájtak.Feküdtem a kanapén a jégpárnával a halántékomon, és próbáltam túlélni azt a 1,5-2 órát, amíg Gáborék hazaérnek. Bojka aranyos volt, nem vette zokon, hogy folyamatosan csitítgattam, elvettem a kezéből a zajos/hangos játékokat. Terka a földön feküdt, Bojka mellette ült és szórakoztatta a kishugát:)

Hazajöttek a "munkások", Gábor adott a táskájából Algopyrint, és 3 No-spa kíséretében lenyeltem.
Gábor a nagyokkal lement a játszótérre, én meg egyre jobban lettem, hatott a gyógyszer. Terkával foglalkoztam, csak Ő volt és én:) Ritával egész nap bazsalyogtam ennyi idős korában, szegény 3. gyerekre már nem jut annyi idő. Most nagyon élvezte a figyelmemet:)

Este megint megszültem egy jó nagy vesekő darabkát (6 mm volt a legnagyobb átmérője). Nem fájt, de azért remélem nincs már bennem sok!

  

2013. június 10., hétfő

Önkéntes gyerek-szórakoztatók

Ma délelőtt a játszótéren jó dolgom volt:

Bojka bekéretőzött a kosárhintába egy másik kislány mellé, és a másik kislány anyukája lökte a hintát. Egyszer csak megláttam a kislányt a homokozóba, de az anyukája még mindig a hintánál volt, és az én gyerekemet hintáztatta:) Bojka ujját szopva majd'elaludt a lengő hintában:)

Terka babakocsiban volt, és egy idős néni (Levi nagymamája) bazsalyogott Neki. Talpát simizte, dumált Neki ("Istenke éltessen!", "Jézuska vigyázzon Rád!" és hasonlókat). Terka nagy bőszen gőgicsélt Neki vissza, a néni meg olvadozott, hogy beszélget Vele egy baba:)

Én meg ekközben a padon ültem és beszélgettem az anyatársakkal:)))

De mielőtt még azt hinné kedves olvasó, hogy minden percem ilyen könnyű,hát közlöm, hogy nem!
Előtte voltam fent a postán és a boltban a motorozó Bojkával és a hátamon nyűglődő, majd alvó, majd újra nyűglődő Terkával.

De az élet akkor szép, ha zajlik, és minden megoldott nehézség után olyan jó érzés tölti el anyai szívemet:)

Riti választékos beszéde

A hétvégén megmostuk Rita haját.

Bement hajszárítóval a kezében a gyerekszobába, ahol Boritól ezt kérdezte:
"Ne haragudj, nem láttál erre egy konnektort?"

:))))))))))))))))))))))

2013. június 9., vasárnap

Ritát harapdálják

Múlt héten Rita kétszer is harapás-nyommal a kezén jött haza.
Egyszer a Réka barátnője harapta meg, pár napra rá a Gréti, akit szintén barátnőjeként emleget.
Ha valakinek ilyen barátai vannak, nincs szüksége ellenségekre:)))

Na de komolyan!
Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mi késztet egy gyereket arra, hogy megharapja a pajtását.
Vajon Rita is harapott már meg másik gyereket?

Persze kérdeztük, hogy mi történt.
A rékás-sztorit elmesélte: nála volt egy baba, Réka elvette Tőle, Rita visszavette, erre Réka megharapta. De Ő nem harapott vissza!

A grétás-sztoriról annyit mesélt, hogy az eset után Grétát kiküldték a folyosóra, az Ő kezét meg hűtőpárnával borogatták. Mégis meglátszott Gréti alsó és felső állkapcsában lévő fogainak nyoma is:(
Pár napig biros volt, most már lila-zöld-barna.

Már csak egy hétig jár ebbe az oviba, és szeptembertől remélem okosabb csoporttársai lesznek a másik oviban.

2013. június 8., szombat

ESWL

Ez a cuki kis betűszó a vesekő zúzást takarja.
Ma kipróbáltam azt is, miért ne:)
Előtte sokat olvasgattam róla a neten, egyes embereknek a szülésnél is fájdalmasabb volt, mások meg se érezték. A doki előtte elmondta, hogy vannak kemény kövek, amiket hiába is "ütögetnek", nem törnek szét; a puha köveket akár homokszemcsékre is tudják törni, ha közepes, akkor a kezeléstől csak berepednek, és később esnek szét.
Én eldöntöttem, hogy puha a kövem, fájdalomcsillapító nélkül ki fogom bírni azt a fél órás tortúrát, és vesehomok formájában fogom kipisilni.
És amit én egyszer eldöntök... Szóval minden úgy ment, ahogy elterveztem:)

Hajnali 6-kor indultam itthonról, hogy fél 7-re ott legyek. Előtte még igazítottam a szemöldököm vonalán, csak úgy bevezetésképpen:)

A személyzet összes tagja kedves, mosolygós és segítőkész volt, a környezet szinte magánklinika színvonalú (még keksz és tea is volt az asztalon, persze nem paleós).

Egyágyas szobát kaptam, hogy ha úgy alakul nyugodtan szoptathassak.
7-kor kezdték, bent volt a "műtőben" 4-5 ember (orvosok, nővérek). Végig mondták mit csinálnak, mire számítsak, hol tartunk, mennyi idő van vissza. Többször megkérdezték, hogy kérek-e fájdalomcsillapítót az infúziómba (folyadékot adtak, hogy gyorsabban átmossa a veséimet), és csodálkoztak, hogy nem kértem. De én eldöntöttem, hogy bírni fogom anélkül, és nem mérgezem a tejem feleslegesen!

Fél 8-kor végeztünk is, mondjuk már nem bántam, hogy felkelhetek. Saját lábamon visszamentem a luxus-lakosztályomba, rejtvényt fejtettem, ettem (vittem paleós kekszet) ittam.


A sok infúziótól hamar pisilnem kellett. Izgatottan mentem a wc-re, mert a nővérke előre beharangozta, hogy az első pisi olyan színű lesz, mint a kóla, aztán mint a rozé, és akkor mehetek el, ha tiszta lesz.
Na, nekem már az első se volt se kóla, se rozé, csak mint egy érettebb fehérbor.
Mondták, hogy ez jó, azt jelenti, hogy a veseszövetemben nem tett nagy kárt ez a lökéshullám-sorozat (3000 lökést mértek a 1,5 centis kövemre).

A második pisi meg már víztiszta volt, így kezembe is nyomták a zárójelentést, és 3/4 9-kor már kint voltam az utcán.
Teljesen jól voltam, elsétáltam az ovihoz. Közben nagyon vigyáztam, hogy el ne üssön egy autó, mert a zárójelentésem szerint 10 óráig bent voltam az urológián:)

Gábor Ritával és Terkával kocsival jött oda, ott szoptattam meg az autóban a Terkát.

Még elkanyarodtunk a háziorvosom felé, beadtam a leleteimet (pajzsmirigy és vese témakörben amit az elmúlt hetekben szereztem), bescennelték és 10-re már haza is értünk.

Egy darabig teljesen jól voltam, mintha izomlázam lett volna a bal derekamnál, aztán kora délutánra görcsölni kezdtem, de nem volt vészes, kb. mint a menstruáció 1. napján, vettem be 2 db No-spát, és lefeküdtem.

Délután is görcsöltem, bevettem még 2 db No-spát, és utána még játszóterezni is tudtam a lányokkal.

Este már nem kellett gyógyszer, és az éjszaka folyamán kipisiltem több nagyobb homok-szemcsét, amiből egyet el is raktam egy kis üvegcsébe, mert vissza kell vinnem, hogy kielemezzék, miből van, és kiokosítsanak, hogy milyen ételeket kerüljek, milyen megelőző gyógyszert szedjek.

Hát ennyi az egész. Igazán nem volt vészes, nem hasonlítanám a szüléshez!

A személyzet azt jósolta, hogy fogunk mi még találkozni, de én remélem, hogy nem:) A 7-8 mm-es köveimet majd én elkoptatom magam, ha nem okoznak panaszt, nem fogom szétzúzatni őket! Azért annyira nem volt kellemes érzés, hogy bérletet-váltsak oda:)

2013. június 6., csütörtök

Nem alvás

Bori elalvási nehézségei egyre jobban zavarnak.
Hiába rakjuk le őket már fél 9-kor, egy órát megy a sírás/dumálás/levetkőzés/kiabálás.
Fél 10-nél korábban nincs alvás, reggel meg Ritát úgy kell ébreszteni, hogy ne késsenek el az oviból/munkából.

Bori 8-9-kor szokott ébredni, aztén déltől is alszik kb. 3-ig. Gondoltam, estére nem fárad el eléggé.
Így tegnap kihagyta a du-i alvást. Nem akart menni szokás szerint, én meg nem erőltettem. Elvoltunk a nappaliban (persze Terka aludt, így én is tudtam volna kivételesen, ha Bori is).

Délután kicsit hisztisebb volt a szokásosnál, de azért nem volt vészes. Reménykedve vártuk az estét, 8-kor már ágyban voltak, de nem aludtak el hamarabb, ugyan úgy küzdeni kellett velük.

Ma reggel felébresztettem fél 8-kor, és ebéd után is hagyom aludni, de csak 1,5 órát.
Próbálkozom:)

Én nem aludtam sokat az éjjel, erről a gyerekeim gondoskodtak. Igaz, lefeküdtem 10-kor, de Rita fél 11-kor sírt, hogy fáj a füle. Belecsöppentettem, és aludtunk tovább, de fél 12-kor megint sírt. Féltem, hogy felébreszti Borit is, így kivittem a kanapéra. Ott ültem mellette a babzsákon, amíg el nem aludt, majd lefeküdtem. De megébredt, és sírva hívott. Ekkor volt 1 óra. Vissza akart menni az ágyába.
Visszavittem, és lefeküdtem én is.
Terka fél 3-kor mocorgott. Kimentem a kanapéra aludni. Valamikor visszamentem az ágyamba, aztán fél 5-kor szoptattam, de nem aludt rögtön vissza, én meg nem tudok aludni, ha mocorog és a kezeit cuppogja, így megint kimentem a kanapéra.
Ott ébresztett a mobilom 6:15-kor, és kezdődött a nap:)
Szóval, éjjel se unatkozok a 3 gyerek mellett:)))


2013. június 3., hétfő

Összehasonlítás

Riti 3 hónaposan:

Bojka 3 hónaposan:

Terka 3 hónaposan:

Ezek után mondja valaki, hogy úgy hasonlítanak, mintha klónok lennének:)
És azt se akarom meghallani, hogy aggódnak Terkáért, hogy a paleózásom miatt nem fejlődik rendesen:)))

Riti mondatkezdései

Riti általában így kezdi a mondatait:

"ANYA, AZT SZERETNÉM MONDANI, HOGY..."

Annyira szeretem, hogy ilyen okos:)

Emlékeztető a fotoalbumra

Jobb oldalon lévő linken el lehet érni a családi fotóinkat.
Hétfőnként frissítem.

Terka 3 hónapos

Ennek tiszteletére még a szokottnál is jobban átaludta az éjszakát:)
Este 9-kor szoptattam, utána rögtön elaludt, és reggel 3/4 9-kor mentem be Hozzá. Akkor már nézelődött, de síri csöndben. Hogy nem éhezik meg 12 óra alatt se?!?!
Azért utána már elfogadta a cicit, és 8 perc alatt jóllakásig ette magát:)

Igazán rendes 3. gyerek, nincs vele semmi gond!


Riti fényképezni tanul

Ritát nagyon érdekli a fényképezés művészete.
A hétvégén apja tanítgatta, hogy ne csak ellője, hanem csak akkor lőjje el, ha a képernyőn benne van a fotóalany feje.
Ezt gyakorolta, több-kevesebb sikerrel:





Cumikendők csapata

A 3 gyereknek összesen 10 db cumikendőt sikerült összeszednie (köszönjük a gondos babalátogatóknak).
Egy-kettő van használatban, de azok se cumikendőként funkcionálnak, csak alvós-állatkaként, és csak nagyobb korukban kezdtek velük foglalkozni:)

bal felső sarokban lévő nyuszival Rita alszik újabban,alatta lévő zsiráf Terka ágyában van,alsó sorban a nyuszi és a bohóc Bojka alvós-állatkája,

a többi szabad préda:)