Szösszenetek

A mai nap apró történéseit fogom most elmesélni:

Reggel nyitásra mentem az Aldiba visszavinni a turmixgépet, amit múlt vasárnap vettem, mert a Lidl-ben volt ugyan annyiért üveg tartályos, és inkább azt vettem meg helyette.
Az Aldi előtt állva egy kedves idős úr szóba elegyedett velem, és én kedvesen elbeszélgettem vele. Egyszer csak minden átmenet nélkül mondta, hogy Ő kézrátétellel tud gyógyítani, sőt, szépíteni is, és még mielőtt észbe kaptam volna, már "gyógyított" is. Végigpásztázta a testem a két tenyere között 1 perc alatt, aztán szerencsére kinyílt az ajtó, és bemehettünk. A boltban is jött utánam, magyarázta az érdekes eseteit. A pénztárhoz is beállt mögém, még jó, hogy sokáig tartott a visszavétel lepapírozása, így eltűnt, mire végeztem. Ijesztő volt, és emiatt rosszul indult a napom:(

Kicsit fájt a fejem, mondtam a Gábornak, mikor már az előszobában készülődtek Ritával. Erre Rita visszajött az ajtóból, kinyitotta a mélyhűtő ajtaját és kivett egy jégpárnát, hogy ettől jobb lesz! (ezzel szoktam borogatni a fejem, amikor már nagyon fáj). Olyan kis figyelmes!

Délelőtt lementem a két kicsivel a játszótérre. Mivel Gábor elvitte a kocsit, így Terka rajtam volt Manducába, amit nagyon zokon vett: sírt, nyüglődött, csak nehezen tudott elaludni.
Hát igen. Szegényke az elmúlt pár hétben babakocsiban játszóterezett, elszokott a felkötéstől. A babakocsit is nehezen szokta meg, most meg a hordozó volt neki furcsa.

Ismerős anyukák voltak, jót beszélgettünk. Említettem, hogy a család vörösnek látja Terka haját. Erre az egyik anyuka megmutatta a saját kisbabája fejét (levette róla a sapit), hogy lássam, mi a vörös haj, és tényleg, narancssárga volt a selymes babahaja:) Az Ő családjukban pedig nincs is vörös hajú, eddig:) Szóval Hanna babához képest Terka szőke:)

Ebédnél már nagyon fájt a fejem, és mire a gyerekek felkeltek, alig bírtam nyitva tartani a szemem, mert még a szemgolyóim is fájtak.Feküdtem a kanapén a jégpárnával a halántékomon, és próbáltam túlélni azt a 1,5-2 órát, amíg Gáborék hazaérnek. Bojka aranyos volt, nem vette zokon, hogy folyamatosan csitítgattam, elvettem a kezéből a zajos/hangos játékokat. Terka a földön feküdt, Bojka mellette ült és szórakoztatta a kishugát:)

Hazajöttek a "munkások", Gábor adott a táskájából Algopyrint, és 3 No-spa kíséretében lenyeltem.
Gábor a nagyokkal lement a játszótérre, én meg egyre jobban lettem, hatott a gyógyszer. Terkával foglalkoztam, csak Ő volt és én:) Ritával egész nap bazsalyogtam ennyi idős korában, szegény 3. gyerekre már nem jut annyi idő. Most nagyon élvezte a figyelmemet:)

Este megint megszültem egy jó nagy vesekő darabkát (6 mm volt a legnagyobb átmérője). Nem fájt, de azért remélem nincs már bennem sok!