Nagy bátran mi is elmentünk a 3 kisleányunkkal.
Nagyon jó volt, a lányok nagyon bírták, mi felnőttek is majdnem olyan jól:)
Igazi nyári napunk volt, sütött a napocska hét ágra, én egy kicsit meg is pirultam (a drága Forever-ös krémet nem pazaroltam magamra, csak a gyerekeket és Gábort kenegettem be vele).
Sok állatot láttunk (tehén, mangalica disznó, őz, vaddisznó, szamár, ló, póni, bivaly, kos, kecske, kacsa, liba, páva, tyúk, kakas), a birkákat a gyerekek meg is itathatták cumisüvegből.
Nagy szenzáció volt, hogy Rita lovagolt két kört (egy férfi vezette a lovat).
Terka volt babakocsiban is, Manducában is, mindenkettőben aludt is, de csak rövideket. Amikor hosszasabban időztünk egy-egy helyen, lefektettem a fűben kiterített plédre.
Szoptatni is tudtam jó helyen, ebédeltünk közösen egy árnyékos helyen (padokon ülve).
Ez volt az első paleós piknikem. A menü: sült hurka és sült csirkecomb hidegen, többieknek volt hozzá kis házi kenyérke.
Mákos kekszet is vittem, nagy sikere volt, főleg az anyukák körében. Mindenki hízott, mióta nem találkoztunk, és csak ámuldoztak, hogy én meg milyen jól nézek ki. Faggattak és én meséltem. Szerencsére senki nem hurrogott le, csak a szokásos mondat hagyta el a szájukat: "én ezt nem tudnám csinálni, nem tudok lemondani a tejről/kenyérről/krumpliról".
Volt egy nagy szénapadlás, ahova fel lehetett menni dühöngeni, a gyerekek oda és vissza is felmentek, a szénából "ugráló-várat" építettek:) A góré alatt voltak malacok, szegénykék nem nagyon bírták a fejük fölötti huppogást:)
A lányoknak nem hiányzott a délutáni alvás, nem akartak hazaindulni még 4-kor se (de akkor mi már akartunk, és ugye Pólyáéknál a szülők a főnökök).
Azért Bojka elbágyadt, amikor visszafelé az apja felvette a nyakába:
Azt persze mondanom se kell, hogy hazafele a kocsiban az egész hátsó sor húzta a lóbőrt:)
Megfogadtuk, hogy máskor is elmegyünk kirándulni, akár olyan közeli helyre, ahova vonattal elmegyünk, kicsit sétálunk, majd visszavonatozunk:) Lányok nagyon szeretnek vonatozni, és legalább kihasználjuk a MÁV nagycsaládos kedvezményét (90%-os jeggyel még úgysem utaztunk soha!)
És a végére egy nagyon pozitív dolog: egy anyatárs félidős pocakkal jött, és elmesélte, hogy a most 4 éves fia 8 évnyi próbálkozás után a többedik lombikra sikerült, azóta is próbálkoztak mindennel, de már lombikkal se jött össze a kistesó. Lemondtak róla, és aztán spontán teherbe esett! Olyan jó ilyeneket hallani! Istennél semmi sem lehetetlen!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése