2011. december 31., szombat

Szoptatós hely

Eddigi legextrémebb szoptatós helyem:

Újdombóvári Plébánia, fürdőszoba, plébános úr fürdőkádjának szélén ülve:)))

2011. december 30., péntek

Bojka fél éves lett

December 25-én másodszülöttem betöltötte a 6 hónapot, már fél éve teszi szebbé a mindennapjainkat.
Karácsony miatt eddig elmaradt a fél éves beszámoló, most pótlom.

Bojka (mert újabban így hívjuk Riti után szabadon) megközelítette a 7 kilót. Szerencsére nem duplázta meg a születési súlyát (ez az általános elvárás, no de a majdnem 4 kilóval születés egyáltalán nem elvárás).

Tud hasról hátra és hátról hasra fordulni, sőt, a napokban kezdett el kutyázni (négykézláb áll és hintázik előre-hátra). Ebből lesz a mászás. Az elé tett tárgyakért nagyon kepeszt, és általában el is éri (bár időnként tolatás sikerül az előre menet helyett).

Az éjszakáink még mindig elég mozgalmasak, többször ébred, de általában gyors cici-csócsálás után mindketten alszunk tovább. Már csak ritkán éberkedik, talán rájött, hogy akkor nincs szórakoztatás, nem éri meg fent lenni, csak egy feszült, álmos anya társaságát "élvezheti".

Elkezdtük a hozzátáplálást is december 28-án délelőtt. Kapott almalevet, de nem fogadta kitörő örömmel, sőt. Úgy fintorgott és öklendezett, mint pár hete az anyatejben áztatott keksznél. Másnap már azért nyelt is belőle, nem köpte ki az összeset, amit a szájába lapátoltam, ma meg már szinte élvezettel, de mindenképp grimasz nélkül cuppogott.

Rita még mindig odáig van a kistesójáért, szerintem már nem is emlékszik arra az időre, amikor egyedüli gyerek volt a családban. Ha Bojka sír, Rita visz neki valami játékot vagy csörgőt, hogy ne unatkozzon. Időnként figyelmeztet, hogy "BOJKA Á(l)MOS", "BOJKA ÉHES":)

Bojka csodálattal nézi Riti minden mozdulatát, és amikor feltűnik a látómezejében teljesen felvillanyozódik (vigyorog és kapálózik örömében).

Remélem ilyen jó testvérek maradnak továbbra is! Olyan jó nézni Őket, amikor egymással foglalkoznak:)))

2011. december 27., kedd

Karácsony 2 gyerekkel:)))

Nagyon szép karácsonyunk volt. Most ünnepeltünk először 4 tagú családként:)

24-én délelőtt elmentem a gyerekekkel sétálni (Bori a hátamra volt kötve), amíg apa-angyal kitakarított és átrendezte a nappalit, hogy az angyalkáknak legyen hova rakni a karácsonyfát.
Jó nagyot sétáltunk, még volt egy kis hó is imitt-amott.

Délután a gyerekek jó nagyot aludtak, bőven elkészültünk mindennel, és türelmetlenül vártuk, hogy felébredjenek:)

Mamával és Tántival ünnepeltünk Szenteste, és sokat videóztunk a nagyiéknak és az utókornak:)

Rita teljesen odáig volt a csilli-villi fától:) Szerencsére nem rohamozta meg az ajándékokat, hanem türelemmel viselte, hogy Mennyből az angyalt énekeltünk, imádkoztunk a Mennyországban lévő családtagokért, és csak ezek után vett fel egy ajándékot. Szerencsénkre pont a Borié volt, így a frissen kapott csörgő-rágókával elvolt sokáig, addig mi nyugodtan bontogathattuk az ajándékokat:)

Rita kiosztott egy csomó ajándékot, mire talált egy olyat, ami az övé volt. Elkezdte bontani, hát volt ováció, amikor meglátta a sarokban a Bogyót és Babócát:)

A legnagyobb ujjongást az az ajándék okozta, amit Ő kért a Jézuskától, egy beszélő-éneklő Elmo:)



A babakonyhát dobozban nem ismerte fel, de miután összeraktuk, boldogan játszott vele, főzött és mosogatott.


ét kislányunk a fa alatt:



Családi fotót már akkor jutott eszünkbe készíteni, amikor Borika már pizsiben volt:



Karácsony első napján Máriagyűdre mentünk a nagyiékkal ünnepelni. Odafele beugrottunk a dédihez, aki épp gyengélkedett, de azért örült, hogy láthatja a kicsiket. Végigkóstoltuk Margit finomságait, és mentünk tovább. Az úton mindkét gyerek mély álomba zuhant, úgy ébresztettük őket, amikor kezdődött a mise, és már be kellett menni a templomba.
Ritának ígértük, hogy Tántival a templomba találkozunk, így bőszen és fennhangon kereste a Tántit. Kicsit késtek, de utána a Rita levakarhatatlan volt az Eszterről:)

Mise alatt a Tánti öléből az ITÓ-t kereste (ministrált) fennhangon.

Említésre méltó még, hogy amint megkapta a pénzt, futott, és a másik oszlopban perselyező Szögi Pisti kosarába dobta.

Bori az evangélium alatt annyira elkezdett sírni, hogy ki kellett vinni, mert zengett tőle a templom (és ugye ez nem diák mise volt). Vagy a tömjén füst zavarta, vagy az, hogy mama húzogatta a sapkát a fején, hogy eltakarja vele a fedetlen nyakát.

Nagyiékhoz érve Borikát megszoptattam, és el is aludt utána, így letettem, és nyugodtan tudtunk ajándékozni, ebédelni.
Viktor sok szép és érdekes ajándékot hozott Amerikából:) Rita kapott egy Elmo-s sapkát, valami haláli, a Tánti meg egy pont hozzá illő fülbevalót (rögtön be is rakta).

Az ebéd valami mennyei volt, ha két gyomrunk lett volna, akkor se tudtunk volna betelni a sok finomsággal (húsleves, egyben sült pulykacomb párolt zöldségekkel és krumplipürével, somlói galuska és brownie torta).

Ritát nem tudtuk elaltatni délután, pedig sokan próbálkoztunk vele. Végül feladtuk, és akkor indultunk el haza, amikor már hisztis volt a fáradtságtól. Az úton megint aludt 40 percet, így kibírta estig.

Karácsony másnapján délelőtt én a gyerekekkel autóval elmentem Dombóvárra (végig aludtak), Gábor meg még otthon maradt egyrészt minket kipihenni, másrészt mert kedden ment az öccsével kirándulni.

Dombóváron most aludt először Rita az új "ágyán", ami tulajdonképpen egy 90x200-as szivacs matrac a mama ágya tövében. Nehezen ment az elaltatás, amit betudtam az újdonságnak és a délelőtti kocsiban alvásnak.
Délutáni alvás után mentünk csak be a nappaliban, ahova az angyalkák szintén hoztak karácsonyfát (a mama is jó volt ezek szerint). Rita már nem nagyon lelkesedett, hisz ez a 3. karácsonyfája 3 nap alatt. Pedig igazán szép kis fa:
5 óra körül jöttek az Éváék. Rita már nagyon várta a Marcikát. Aztán kezdődött a játékok egymás kezéből kikapkodás. Azért voltak békés pillanatok, amikor egymást ölelgették, etették-itatták. Vica mesélt a két csemetének az új Frenklin mesekönyvből:
Sajnos egy sérelem is érte a Ritát: Marci megharapta a bal szemöldökét:((( Volt ám sírás-rívás, aztán Marci édesanyja tanácsára bocsánatot kért:)
Amikor hazafele mentek, Marci megölelgette a Ritát az előszobában, és olyasmit mondott neki, hogy "nagyon szeretlek, de most el kell mennem édesanyámmal" :))) Nagyon cukik voltak:)

Este megint nagyon nehezen altattam el a szivacson, már azzal fenyegettem, hogy hazamegyünk Pécsre, ha nem alszik itt rendesen. Azt mondta JÓ, de amikor azt is hozzátettem, hogy akkor a mama sírni fog, mert szereti, ha itt vagyunk, akkor meggondolta magát, mégse menjünk haza Pécsre:)
Végül 10 körül elaludt (Jó párszor el kellett énekelni az Ici-pici házikót, aminek a végéhez ("...ici-pici anyukája mondott egy mesét") már Ő teszi hozzá, hogy "AZT MONDTA, NEM KELL FÉLNI. ITT VAN APA, ITT VAN ANYA!"

Véget is ért a karácsony, de mi itt maradunk Dombóváron egészen 2012 január 1-ig:))) Rita mondta, hogy "SZEETEK DOBOÁON LENNI!"

2011. december 22., csütörtök

Bori rugózik

Tegnap már megnézettem Borit a régi védőnőmmel (Gittával), mert aggódtam a mozgásfejlődése miatt.
Megnyugtatott, hogy minden rendben, és hamarosan kúszni majd mászni fog.
Erre ma rugózott:


Bejgli...

Mióta drága mamikám meghalt, én sütöm karácsonyra a bejglit. Sok-sok receptet kipróbáltam már, általában finomak is lettek, de mindig csúnyán szétrepedtek.

Idén Farkas Vilmos cukrász receptjével próbálkoztam. Van fönt a neten videó is a készítés menetéről, amiben sok titkot és trükköt elárult.
Szó szerint követtem az utasításait, és íme az eredmény:


A finomságához kétség nem fér, csupa finomság van benne (citrom és narancs reszelt héja és vanília rúd kikapart belseje a tésztában és mindkét töltelékben).


2011. december 20., kedd

Délutáni alvás helyett...

kürtös kalácsot sütöttem. Nem először, de ez egy új recept, új technika, és valami mennyei finom!!!

Íme az íncsiklandó képek:


 

Aki szeretné megsütni, annak elküldöm a receptet szívesen:)))

2011. december 19., hétfő

2011-12-es tél első hava

Egész nap esett a hó, így estére lett akkora, hogy lemehettünk szánkózni.

Rita nagyon élvezte, annak ellenére, hogy rögtön az első körben leesett. A lelkes apuka olyan gyorsan húzta, hogy egy kanyarban felborult a szánkó és lerepült a gyerek. A szánkóból letört egy darab, a gyerek sírt, de még jó, hogy nem fordítva (bár a szánkó nem tud sírni).

Vica és Marci is lejöttek, nekik adtuk a piros szánkónkat használatra. 

Hóembert is építettek.

Borika rajtam volt, jó melegben a kabát alatt, csak az arcocskája fagyott le, mert nem bújt hozzám, hanem kitekeredve nézte az eseményeket, és ráhullott a hó a pici meleg arcára.

Íme pár kép:






Az utolsó képet a Vica csinálta, és nem az Ő hibájából homályos, hanem a gépünk ilyen sz.r, sokszor lesz életlen a kép.



Rita és a szobatisztaság

Rita 2 éves is elmúlt, de még nem érzett rá a szobatisztasággal járó előnyökre. Utálja, amikor tisztába tesszük, főleg kaki után, ezért le is szokta tagadni a pelus tartalmát, még akkor is, ha már a szemünket is csípi a szag:(

Ez eléggé elkeserít, hisz én úgy terveztem, hogy a nyáron elhagyjuk a pelust. De Ritát nem érdekelték az én terveim, makacsul ragaszkodik a pelenkához.

Azért látszik néha egy-egy reménysugár.

Októberben már volt pár alkalom, amikor sikerült a bilibe alkotnia, és egyszer apa felügyelete mellett a wc-be is, aztán azóta megint semmi. Már a bili szóra elkezdett tiltakozni, rá se volt hajlandó ülni, én meg nem erőltettem.

Most szombaton aztán a mama megint ért el komoly sikereket ebben a témában: Rita pisilt és kakilt is a wc-be, és még a wc-szűkítőt se kellett elővenni. Sajnos épp nem voltam jelen a nagy eseménynél (bevásárlás), de este a fürdetés előtt Rita nekem is megmutatta, hogy tudja használni a wc-t: ráültettem, kértem, hogy pisiljen, és Ő belepisilt:)

Azóta megint minden a pelusba megy, hiába próbálom ellesni, mikor készül a dologra, minden pukinál ültetem a wc-re, nem sikerül. Ekkor mindig megnyugtatom, hogy nincs baj, csak szóljon, ha úgy érzi, jön a kaki. Emlékeztetem, hogy anya is, apa is, sőt a nagyszülei is a wc-be kakilnak, sőt, az Elmo is!!!

Kíváncsi leszek mikorra lesz szobatiszta, és már nagyon várom, hogy ne kelljen azókba az óriási pelusokba becsomagolni a popsiját:)



2011. december 17., szombat

Munkahelyi karácsonyozások

Csütörtökön délután Gábor munkahelyén volt karácsonyozás, pénteken meg az enyémen (csak szűkkörű, az MBO-soknak).

A kormányhivatalban ebéddel kezdték, és bár rendes munkanap volt (fél 5-ig tartó munkarenddel), 3-kor már csak páran lézengtek a teremben (az émelyítő töltött káposzta szagban).

Rita először a hátam mögé bújt, aztán felbátorodott, és vitt kekszet a többi kisgyereknek (Márk 1 éves, Tamás 2,5 éves), sőt, Gábor főnökének is. Jenő bácsi kérte, hogy hozzon neki kekszet. Rita vitt, de nem ment túl közel, megállt 2 méterre, és nyújtotta a kezét. De Jenő bácsi közelebb akarta csalogatni, és nem nyúlt érte. Erre Rita sarkon fordult, és visszaszaladt hozzám. Bele is harapott a kekszbe. Második próbálkozásra sikerült a manőver, és mindenki elégedett volt:)

Később jött a 2 éves Máté is, de Ő csak ült az anyja mellett és evett. Rita a Tamással szaladgált, és következetesen MÁTÉ-nak hívta. Persze Tamáska nem hallgatott rá:)
Tamás néha jól meg is fojtogatta Ritát, Rita kiabálta is, hogy "ANYA, ANYA", de legalább most megtapasztalta, milyen, ha úgy szeretget valakit, hogy az illető nem akarja.

Rita életében először megkóstolta a vörösbort. Nem mi kínáltuk, csak talált egy poharat, és beleivott. Mi már csak azt láttuk, amikor vette el a szájától, és azt mondja: "NAGYON FINOM!" Kire ütött ez a gyerek??? Se én, se az apja nem szereti a bort.


Pénteken fél 4 körül értünk ki Pécsváradra. Én először hivatalos ügyet intéztem (lejárt a tgyás, és a gyed igényléshez kell papír a munkahelyemről, hogy fizetés nélküli szabin leszek). Cirka egy óra alatt végeztem is, addig az MBO-n vártak rám.
Ott volt két nyugdíjas kollegina, és egy új, akivel most találkoztam először (Zsuzsa). Volt sok sós és pár édes nasi, főnök mondott egy rövidke beszédet, kölyökpezsgővel koccintottunk, beszélgettünk és élvezték a gyerekeink társaságát. Bori kézről-kézre járt (még a Nagyné is fogta egy kicsit). Főnökömnél pont akkor volt, amikor már kezdett éhesedni. Elvittem megszoptatni, és amikor visszajöttem, visszakérte:)

Rita először mandarint pucolt (fél órát elvolt vele), majd a frissen kapott gyurmanyomdával játszott sokáig. Persze szaladgált is, ugrált, és egy stresszlabdával labdázott az Annuskával (akit mellesleg Mamának hívott:) )

Nagyné is megkérdezte, hogy akarunk-e még gyereket, és a főnök is érdeklődött (kicsit tapintatosabban). Nagyon örültem, hogy várnak vissza, de örülök, hogy van még 1,5 évem itthon:)

Fél 7-kor hazaindultunk, de szívem szerint még maradtam volna, olyan jó volt a hangulat:)

Hazafele a kocsiban Rita kezébe adtam az Elmo-t, és mondtam neki, hogy szorítsa magához, és nyugtassa meg, hogy itt van anya, itt van apa, nincs semmi baj, nem kell félni. Így is tett, és nem volt sírás hazáig:) Bori kicsit nyüglődött, majd bealudt.



2011. december 15., csütörtök

Egy pörgős délelőtt

5 óra óta fent vagyok, és fél 6 óta pörgök:)

Amíg a Rita fel nem ébredt (fél 7), vasaltam (pont az utolsó ruhadarabnál csoszogott ki a szobából).

Utána leszedtem a száraz ruhát, beindítottam a mosógépet, reggeliztünk.

Porszívóztam, kiteregettem, beraktam még egy adag ruhát a mosógépbe, és nekiálltam Nagyika-féle diócskákat gyártani. Csak 24 db formám van, így 6-szor kellett megtölteni. Azt hiszem diócskában nem lesz hiány az ünnepek alatt!

Hogy ne menjen üresjáraton a sütő, amíg hűlnek a féldiócskák, kiszedem őket, és újratöltöm a formákat, gyorsan összekevertem egy adag mandulás tallért is, így felváltva sütöttem a diócskával. Egyszerre végeztem mindkettővel. Persze még arra is volt idő, hogy összeragasztgassam őket, porcukorban hempergessem és bedobozoljam.

Rita reggel megnézte a "PICI MACÓ" mesét (= Micimackó), a délelőtt további részében pedig szépen eljátszott egyedül,
Egy említésre méltó esemény történt. A gyerekszobában volt, és semmi neszt nem hallottam sokáig. Gyanús lehetett volna, de örültem a nyuginak. Egyszer csak így jön ki:
Első gondolatom a fényképezőgép volt:) Igazából nem lepődtem meg, láttam már más anyukák blogjában hasonlót. Csak az bosszantott, hogy a méreg drága Sudokrémmel csinálta, amit levett a komód tetejéről (azért volt elől, mert kicsit piros volt a Bori popója, ezzel kentem be este. A fél tubust magára kente:((( Először papírtörlővel töröltem le, majd meleg vízzel megmosdattam. Simán lejött. Ha a gyógyszertári popsikrémmel csinálja ugyanezt, akkor nehezebb lett volna a kárelhárítás (sokkal zsírosabb és kőolaj szagú).

Bori a délelőtt folyamán aludt 1,5 órát, majd a konyha-rácsnál ült a pihenőszékében és figyelte az eseményeket. (Ha nem lát, akkor eltörik a mécses. Kicsit korán kezdi a szeparációs szorongást, ráadásul nekem ez tök ismeretlen, Rita sose produkálta.)

Az ebéd nagyon későn jött meg ma. Talán az eső hátráltatta a futárt. Rita már majdnem lefeküdt ebéd nélkül. Ha lett volna itthon bébiétel, tuti megetettem volna már 11-kor, hogy lefekhessen (onnantól hisztizett mindenért). Ahogy leültettem a tv elé Bogyó és Babócát nézni, kopogott a bácsi az ebéddel:)))

Sajnos nem is volt fogunkra való (gyros volt, csak hús csíkok és zöldség, aminek túlnyomó része erős hagyma volt - Rita vakargatta is a nyelvét, és tele volt olívabogyó karikákkal, amit ki nem állhatok. Rita még a paradicsomot is kikotorta, így szinte csak húst evett kígyóuborka darabkákkal. Kenyeret ettünk hozzá, hogy azért jól is lakjunk.

Még említésre méltó, hogy amikor Rita odasettenkedik a számítógéphez és elkezdi nyomkodni, rászólok, és azt feleli "ki kérem magamnak" hangsúllyal: "CSA(k) ITÓT (Viktort) KE(r)ESEM!" - mármint hogy fent van-e skype-on:))) Nagyon kíváncsi vagyok, Rita hogy fogadja majd a keresztapját!!!

2011. december 14., szerda

Rita nyelvpödrése


"A nyelvpödrés képessége genetikailag szabályozott! Azaz van, aki képes rá és van, aki nem, és az utóbbiak akkor sem, ha ezer évig gyakorolják" - ezt egy blogban találtam, de Bp-en a Csodák Palotájában már olvastam róla.

Én tudom, Gábor nem, és Rita is tudja, így ebben rám hasonlít (ma csinálta először).

Egész nap a konyhát lesem ...

Na nem azt a konyhát, ahol a sok finomságot szoktam készíteni, hanem a játékkonyhát, amit Rituska kap karácsonyi ajándékként a Jézuskától. "Jézuska" elküldte egy futár céggel, és már ígérték, hogy megérkezik.

Egész nap készenlétben vagyok (mellesleg alig bírom nyitva tartani a szemem az álmosságtól).
Izgulok, hogy mi lesz a lányokkal, amíg én leszaladok, és berakom a dobozt a tárolóba. Rita most alszik, de ha ébren lesz mikor csönget a futár, be kell majd zárnom a szobájába valami érdekes dologgal, hogy ne tegyen kárt semmiben, és magában se.

Borikát elég lesz az ágyába berakni a katicával.


Este fél 8-kor telefonált a futár, hogy hozhatja-e még a csomagot. Mondtam, hogy persze, így legalább holnap nem kell lesnem. Már a tárolóba várja a szentestét.

"MAMA MEGJÖTT!"

Ezzel a felkiáltással kelt a Rita a délutáni 2,5 órás alvásából. Hiába mondtam, hogy sajnos nincs itt a mama, nem hitte el, "ME(g)NÉZEM" felkiáltással kijött és körbejárt a lakásban. Nem találta:( Sírva ment vissza a szobájába. Csak azzal tudtam megvigasztalni, hogy emlékeztettem, ma még nem néztük meg, van-e a házikókban csoki (adventi naptárban).
Szerencsére volt, és amilyen szerencsés, épp ahhoz nyúlt először, ami a 20 eurós csokit rejtette:)

2011. december 13., kedd

Rita szövegel

Olyan aranyosakat mond a Rita mostanában! Írom fecnikre, most vettem egy nagy levegőt, és begépelem.

Ha hívjuk (pl. kezet mosni vagy pelust cserélni), és épp benne van valamiben (játszik vagy rosszalkodik), akkor azt mondja: "MINGYÁ (mindjárt) JÖVÖK"

Hétvégén történt, amikor épp a konyhában voltam (sütöttem), az asztalon pedig már vagy 3 féle sütike várta a nagyiékat. Rita csipegetett belőle az apjával uzsi gyanánt. Egyszer csak Rita megszólalt: "APA, MONDO(k) VA(l)AMIT". Gábor odahajolt hozzá, hogy "mondd szívem!", erre odasúgta neki "HOZZÁ(l) PICI MACÓT!" (Dörmi kismackót hívja pici macónak). Hogy miért suttogott? Vagy nem akart megbántani, hogy inkább bolti piskótát enne a sok házi süti helyett, vagy hogy meg se halljam, hisz én erre a kérésére azt szoktam felelni, hogy elfogyott. Gábor még talált egyet, és odavitte Neki (hát lehet ilyen kérésnek ellenállni???)

Nagyon ügyesen kérdez, szépen felviszi a hangját a mondat végén, ahogy kell.
Egyik reggel mesét nézett. "EZ CSÚNYA MESE, NEM BAJ?"

Tegnap esett az eső, este lementem Vele a sétányra pocsolyázni. Gumicsizmában volt, de a kordbársony kantáros nacijának a szára csupa víz lett. Apja kérdezte, hogy milyen lett a nadrágod? Válasz: "ÖSSZEPOCSOLYÁZTAM":)

Vacsi után észrevette a pulton lévő banánt: "ÚGY SZE(r)ETEM BANÁNT!"

Gábor bekapott egy vajkaramellás bonbont. Kértem, hogy fütyüljön:) Kis hatásszünet, erre Rita: "FINOM?"

"E(z) MI? GUMI?" Erről videó is készült, fent van a youtube-on.

Szülinapos bögrém van (egyik oldalán torta, másikon felirat). Reggeli közben Rita kérdezte: "HOL A TO(r)TA?". Megmutattam. "MÁSIK TO(r)TA?" Megfordítottam a bögrét, és felolvastam, hogy mi van oda írva: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! Erre Rita: "KÖSZI ANYA!" :)))

Délután mentünk le sétálni. Ha egyedül megyek le 2 gyerekkel, folyamatosan öltöztetem őket, felváltva kapnak egy-egy ruhadarabot, hogy egyikük se izzadjon ki, mire elkészülünk. Ez általában nem szokott sikerülni úgy, hogy egyikőjük ne sírjon. Most is eltört a mécses a Borinál. Rita vigasztalta: "BO(r)IKA NE SÍ(rj), ÉN IS NEM SÍ(r)OK!". Többször is elmondta kedves hangon. Olyan édes volt! :)

"ÚGY SZE(r)ETEM BO(r)IKÁT!!!" és jól megölelte:)

Gábor játékból befogta Bori szemét. Rita rászólt: "NE BÁNTSD SZEMÉT, Ő PICI BO(r)IKA!"

"SZIA BO(r)IKA, O(l)VASOK NEKED!"







Glutén-mizéria

A védőlányka belerakta a fülembe a bogarat, hogy a legújabb trend: 4 és 6 hónapos kor között kell kezdeni a glutén bevezetését a babák táplálkozásában. A doktornő nem is említette.

Én szentul megfogadtam Bori születésénél, hogy ha lesz tejem, és szeretni fog szopizni, fél éves koráig nem kap mást, csak anyatejjel fogom táplálni.
Van tejem, és szeret is szopizni (éjjel is még mindig 3 óránként), de elbizonytalanodtam.

Mama tanácsára felhívtam a Vajerné Ágit, aki négyszeres anyuka, nagyon szoptatás-párti, és nem mellesleg gyerekorvos a végzettsége (igaz nem praktizált, hanem az egészségügyi minisztériumban dolgozott szülés előtt). A legkisebb fia (szegénynek 4 is van) most múlt 1 éves, gondoltam benne van a témában.
Ő is azt tanácsolta, hogy kezdjem el Borinál a kekszezést:( Kifejt anyatejben áztassak el egy fél háztartási kekszet, és a pépet etessem meg vele. 8 héten át minden nap, utána lehet már egy kekszet, illetva más glutén tartalmú ételt (pl. kiflit). Ő így csinálta, mert hisz benne.

Ezt találtam a neten:

Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet legújabb ajánlásában:



"-   A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél 150-182 napos kor között, nem étkezést kiváltva, hanem coeliakia prevencióként javasoljuk napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adását, amelynek elkészítéséhez lefejt anyatejet vagy forralt és lehűtött vizet használhatnak. A kekszpép adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő preferenciája szerint.
Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen!, ezért a fenti  mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő."

A régi kedves védőnőmet is felhívtam, de személyes találkozót kértem, és arra még nem tudtunk sort ejteni. 
Senki nem mondhatja, hogy nem jártam jól körbe a témát! Ma vettem egy nagy levegőt, és a felbontottam a tegnap vett háztartási keksz zacskóját. Egy fél kekszet beletettem egy salátás tálkába, ráfejtem annyi tejet, hogy jól elázzon (azt gondoltam már nem tudok kézzel fejni, de szerencsére tévedtem), és a videó élesítése után elkezdtük a nagy ismerkedést:


Szóval nem jött be. Kárba nem veszett, az "éhenkolbász" Rita megette:)


2011. december 12., hétfő

Új videók

3 új videót raktam fel a youtube-ra. Oldalt megtalálható a link (videóink). Jó szórakozást!

Tegnapi miseélményünk

Igen, igen, jól látjátok, hogy megint hajnali 4-kor írok. Borikám ma is kialudta magát fél 4-ig. 3:30 óta fent van, így én is. Alig győzöm csendben tartani, hogy ne kiabálja fel a család többi tagját, akiknek fontosabb, hogy kialudják magukat.
Fogalmam sincs mi a fene baja van, miért nem alszik hajnalban, de kezd bosszantani a dolog! A bosszúságtól legalább nem vagyok álmos:)

Szóval a tegnapi miseélményem. Nem mesélem el, inkább berakom ide is azt a levelet, amit erről írtunk a kertvárosi plébánián lévő papoknak:


Kedves Tiszi bácsi!

Azért ragadtunk billentyűzetet, mert a mai gyerekmisén nagyon rossz élmény ért bennünket, és nem szeretnénk, ha mostantól csak félve mernénk a gyerekekkel templomba menni.

Eddigi mise-élményeink nagyon pozitívak, a hívek ránk mosolyogtak, és mi büszkék lehettünk a lányainkra, és arra, hogy mindketten 3 hetes koruk óta templomba járók. Még Rita soron kívüli csengetésére is mosolyogva, kedvesen reagáltál, amit ezúton is köszönünk.

Ma viszont két idős néni is rosszallását fejezte ki, mert Rita fel-le sétált az oldalhajóban, és ez zavarta őket. Az egyik elintézte egy „felháborító” felkiáltással. Már ez is nagyon rosszul esett, hisz Rita nem kiabált, sőt, nem is szaladgált, csak épp nem ült némán és mozdulatlan az ölünkben.

De a másik idős néni egyenesen felszólított minket, hogy vigyük be a kisgyerekünket a sekrestyébe, ahol gyerekmegőrzést vállalnak. Mi nem tettük, csak tisztelettudóan felhívtuk a figyelmét, hogy ez egy gyerekmise, és ezen kívül minden vasárnap még 3 másik szentmiséből választhat, ahol nem zavarnák meg a gyerekek.

Véleményünk szerint a gyerekmise főként a gyerekeké, és mi szeretnénk, ha megszoknák, hogy a vasárnap az Úr napja, és megszentelnék azzal, hogy részt vesznek egy szentmisén. A gyerekmegőrzést csak abban az esetben szeretnénk igénybe venni, amikor valami miatt nem tudunk a gyerekmisére jönni. Természetesen egy felnőtt szentmisén jogos lett volna az idős nénik felháborodása, és eleget is tettünk volna kérésüknek.

Azt sem értjük igazán, hogy a gyerekmise alatti gyerekmegőrzés milyen célt szolgál. A szentmise előtt kijött egy hölgy felhívni a szülők figyelmét erre a lehetőségre, lehet, hogy az idős nénik azt gondolták, hogy a gyerekeknek a sekrestyében van a helyük a szentmise alatt?

Mi továbbra is szeretnénk a kertvárosi templom gyerekmiséjére járni, és nem szeretnénk az idősebb generációval összeütközésbe kerülni. Nagyon felzaklatta Juditot az eset. Kérünk, tégy valamit ez ügyben (esetleg a hirdetésben).

A templomba gyerekükkel együtt járó szülők vannak annyira intelligensek, hogy ha a gyermekük kezelhetetlenné válik, kiviszik megnyugtatni, hisz a hangoskodással tényleg zavarnák a többi embert abban, hogy a szentmisén az Úrra figyeljen.

Egy ismerős atya mondogatta: „Kedves szülők, ne vigyék ki a gyereket a szentmiséről, mert lehet, hogy többet nem jönnek vissza!” Vagy a szülő szégyenül meg annyira, hogy nem megy többet a templom közelébe se.

Gyermekeink a templomba járó hívők következő generációja. Az idősek siránkoznak, hogy kiürülnek a templomok, mert kihalnak az öregek. A fiatalokat mosollyal kéne fogadniuk, nem bírálattal.

Segítségedet előre is köszönjük!

Pólya Gábor és Judit, a 2 éves Rita és a fél éves Bori szülei

2011. december 11.

Nagyon kíváncsi vagyok mit fognak rá reagálni. Tényleg nagyon-nagyon megviselt a dolog, tiszta görcsben volt a gyomrom egész misén.

2011. december 10., szombat

A mézeskalácsok

Rita tegnap délután, Bogyó és Babóca nézés közben odajött hozzám (szokás szerint a konyhában voltam), és kérte, hogy "ANYA, SÜSSÜNK KAÁCSOT!" Kérdeztem, milyen kalácsot? Mézeskalácsot? (épp az a rész ment a videóról). Hevesen bólogatott. Megígértem neki, hogy holnap sütünk mézeskalácsot, és még este össze is állítottam a tésztát (állnia kell egy éjszakát a hűtőben).

Ma, a délutáni alvása után nekiláttunk mézeskalácsozni. Eleinte még én nyújtottam, Ő "csak" szaggatta, majd később már nyújtani is segített.

Fotó, amin jól látható, hogy 3 generáció együtt alkotja a finom mézeseket:


Már tavaly karácsony előtt olyan jó volt arra gondolni, hogy idén már lesz egy kis segítségem ebben. Szívet melengető érzés volt a kislányommal első alkalommal együtt sütni. Nagyon tehetséges, jól állt a sodrófa a kezében:) Videót is csináltunk, felraktuk a youtube-ra (oldalt elérhető).



Megint éjszakáztam:(

Az éjszakai első felében önéknt vontam meg magamtól az alvást (fél 11-ig telefonálgattam, mert azt is kell néha), Borika szopizott 1/4 2-kor, és fél 4-kor úgy gondolta, reggel van. Így nem sokat aludtam:(
Most 5 óra, visszaraktam alukálni, de hogy én vissza tudok-e még aludni, amikor Gábor elmegy rorátéra (fél 6-kor), vagy Rita ébred, az még a jövő zenéje!

Ma se főznöm, se sütnöm nem kell (desszertek készen vannak a hétvégére, mama elvisz minket étterembe ebédelni), csak takarítást tervezek, de jó alapos takarítást. Remélem összejön.

2011. december 9., péntek

Boribon szeme

Pár napja vettem észre, hogy Boribon egyik szeme sötétebb, sőt, barnul, míg a másik marad kék. Napról napra jobban látszik a különbség, és nem, nem a fényviszonyoktól függ.

Íme pár kép bizonyítékul:


Látjátok Ti is? A bal barnul, a jobb még tiszta kék.

Ezt találtam a neten: http://tv2.hu/aktiv/video/felemas-szemek

2011. december 8., csütörtök

"SZOPI LESZ"

és mentem megkeresni a babát, hogy szopizhasson végre:)

"ATTA MINDEIT"

A hatalmas alvása után Borika szopizott egy nagyot, majd a pihenőszékben ülve akkora salakanyagot kitolt, hogy megint minden rajta lévő ruhája olyan lett (body, harisnya, rugdalózó).

Épp a csap alatt mostam a fenekét, amikor Rita felébredt. Segédkezett a felöltöztetésében, szórakoztatta, amíg Borikának levágtam a lábujjain lévő körmöket, majd jött velem a fürdőszobába.

Elkezdtem kimosni a szaros ruhákat. Rita megkérdezte: "MI CSIÁSZ, ANYA?"
Mondtam, hogy kimosom Borika ruháit, mert akkorát kakilt, hogy olyanok lettek.
Erre Rita: "ATTA MINDEIT!" (azt a mindenit) :)))
Én is ezt szoktam mondani, miközben az irtó büdös kakis pelustól szabadítom meg. Ezt a kifejezést most mondta először. Nem akartam hinni a fülemnek, de visszakérdeztem, és megerősítette:)

Tanácsadáson jártunk

Két gyerekkel az orkán erejű, süvöltő szélben elindultam az orvosi rendelő felé. Borika végig sírt, pedig rám volt kötve, nem érte a szél, gondolom a hangtól félhetett. Rita fogta a kezem, és hősiesen jött mellettem. Időnként megálltunk és megfordultunk, mert pont szembe fújt a szél, és hordta a száraz leveleket is. Még jó, hogy közel van a gyerekorvosi rendelő (5 perc séta).

Mi voltunk az elsők, ami érthető, hisz 10-kor kezdődik a tanácsadás, és nekünk 10-re volt időpontunk. A takarító néni még épp mosott föl. Elbazsalygott a lányokkal, és lassan 10 óra lett. Az utolsó percben jött 3 felnőtt egy 2 hónapos kisbabával (Kevinnel) egy hatalmas terepjárós babakocsival.
Méreckedésnél mi voltunk az elsők, de a rendelőbe mégis őket hívták be először. Majd szétrobbantam a dühtől! Egyedül vagyok két gyerekkel, akik közül az egyik egy eleven, mindenre kíváncsi 2 éves, Ők meg 3-an vannak egy kisbabára, mi jöttünk előbb, mienk volt a 10 órás időpont, mégis őket hívják be először!!!
Rita szaladgált, a mérleget babrálta, hiába szóltam rá, ezért felvettem az ölembe, és ott álltunk a pelenkázón fekvő Bori mellett. Rita éktelenül ordított, hisztizett, hogy tegyem le. Egy darabig nem raktam le, aztán megkértem, hogy hagyja abba a sírást, és akkor lerakom. Így is lett. Utána már csak szaladgált, de nem érdekelt!

De a lényeg: Bori 6690 g és 65 cm. Szépen nőtt, a doktornő nem is említette a hozzátáplálást, csak amikor kértem K-vitamint, mert elfogyott, és még csak anyatejes. Azt mondta egyet ad, de ugye jövő hónapban elkezdem a hozzátáplálást:))) Tervezem...
A K-vitamint beadtam neki már kifele a váróban, hogy még az üres ampulla se bűzölögjön otthon a kukában.

Megkapta az agyhártyagyulladás elleni védőoltás első adagját, 2 hónap múlva kapja a következőt. Nagyon sírt, de ahogy felvettem, megnyugodott.

Már a rendelőbe bemenve bizalmatlanul nézelődött. A doktor néni vizsgálata alatt is úgy nézett, mint aki fél. Még mondta is a doktor néni, hogy mennyire fél ez a baba. Mondtam, hogy 2 napja voltunk egy hasonló rendelőben fület lyukasztani, talán emlékszik a rossz élményre:)

Megdicsérték a csini fülbevalóját mindhárman (doktor néni, asszisztens néni és a védőlányka is).

Ritának írtak a szája melletti cumi-kiütésre egy krémet, de most épp szép a bőre, csak hogy legyen otthon. Itthon megnéztem az árát a neten, ... hát, lehet, hogy nem lesz itthon, ugyanis 4500 Ft :\

Rita megint nagy érdeklődést mutatott az orvosi műszerek iránt. Kis híján belenyúlt a veszélyes hulladék vödrébe (használt fecskendők és miegymás volt benne). Kapott egy steril fecskendőt, amivel játszhat.

Hazafele Bori végig aludt rajtam, itthon letettem az ágyba, és folytatta. Kimerítő dolog oltást kapni:)


Rita

Most az én okos-ügyes-önálló-nagyszájú Rita lányomról írok pár sort.

Továbbra is eleven, ugrál, szaladgál, soha el nem fárad.

Mindent egyedül akar csinálni, azt is, amihez még nem elég ügyes. Ha engedi, segítek. Amint megmutattam hogy kell, vagy elkezdem és Ő akarja folytatni, azt mondja: "IGEN, TUDOM!", és folytatja :)))

Hosszú mondatokat használ, és elég sok szót is használ. Pár példamondat Tőle:

"MAJA (maradj) ITT ÉS KAPSZ SÜTIT" - babának mondta, és otthagyta a nappali közepén, szalad és hozott neki játékból sütit:)

"MENÉZEM (megnézem) SZEMEMMEL"

"MEJÜK (menjünk) DOMBÓJÁJA (Dombóvárra)!" - Mamához vagy Marcihoz

"MI CSIÁSZ ANYA?" (mit csinálsz)

"NÉZ CSAK MIT KAPAM TÉAPÓTÓL!" (nézd csak mit kaptam Télapótól)

"NÉZ CSAK, ITA ISZIK TÉÁT!" (nézd csak, Rita iszik teát)

"GYEJE IDE, MEJT SZEJETEK!" (gyere ide, mert szeretlek) - ez a kedvencem. És ha odamegyek, átölel:)))

"OTT A KAKAÓ? HÓ (hozd) IDE!"



2011. december 6., kedd

Riti "dáthás", Bori fülbevalós

Tegnap este kezdett Rita náthásodni. Az éjszakája ennek ellenére jól telt, egyszer sírt csak, de a segítségem nélkül megtalálta a cumit és aludt tovább:)
Reggelre aztán tiszta rászáradt cucc volt az arca:( Lemosdattam, és negyed óránként fújattam vele az orrát, hogy ne kelljen szívni.

Hirtelen ötlettől vezérelve felhívtam a füllyukasztós gyerekorvost, és már ma délelőtt volt szabad időpontja. Kiporszívóztam Riti orrát (volt sírás-rívás), majd elindultunk a városba. Ritát leadtam az apjának, a kolléganői legnagyobb örömére:)

Bori önmagához hűen teli szájjal vigyorgott a doktornénire és az asszisztensre, még nem tudta, hogy mi vár rá. Kiválasztottam egy szép fülbevalót, majd lefertőtlenítették a fülcimpáit (már ez nem tetszett a kisasszonynak).
Az ölembe kellett ültetnem, nekem háttal, és átkarolni a kezeit is, hogy ne tudjon kapálózni. Az asszisztens néni fogta a fejét, a doktor néni meg belőtte a fülbevalót. Nem csattant nagyot, emlékeim szerint Ritánál hangosabb volt a "lövés". Csak egy tompa kattanást hallottam, Bori össze se rezdült az ölemben, viszont sírni kezdett azonnal. Megvigasztaltam, addig a doktor néni újra töltötte a "fegyverét", és újra "lőtt".

Hamar megnyugodott a karomban, és utána érdeklődve nézegetett körbe a rendelőbe. Volt az akvárium tetején egy nagy felfújható béka, az nagyon tetszett neki, nyúlkált felé:)
És amiben hasonlít a nővérkéjére: nem haragtartó. Pár perc elteltével megint mosolygott a doktor nénire, mintha mi sem történt volna:)))

Beteg gyerekkel nem találkoztunk a váróban, remélem nem nyeltünk be sem bacit, sem vírust.
Örülök, hogy gyerekorvos rutinos keze végezte a műveletet, nem egy kezdő kozmetikus. És örülök, hogy túl vagyunk rajta (már régóta tervezgettem és féltem tőle).

Borika először tapasztalta meg, amit minden nőnek meg kell tanulnia, mert nagy igazság:
"A szépségért meg kell szenvedni!"

Kicsit furcsa még a fülében, de meg fogjuk szokni. Szerencsére Őt egyáltalán nem zavarja, nem nyúlkál oda, nem piszkálja. Semmilyen teendő nincs vele, és bármeddig hordhatja (hátul teljesen védett, nincs bökője, mint anno a Ritáénak, így talán sokáig fogja viselni).
 

Blomdahl, a bababarát fülbelövés professzora!

Felső sorban az 5. (rózsaszív kövek a szirmok, fehér a közepe).
Csak virágosak voltak, és egy kövesből a kék (az nem tetszett).

A Blomdahl orvosi fülbelövés előnyei:
Kifejezetten a babák számára kifejlesztett, professzionális fülbelövő készülékkel történik a fülbelövés.
Fülbevalóink orvosi (medical) plastic és/vagy golden/natural titanium anyagból készültek, antiallergén, nikkelmentes anyagból, melyet a szervezet tökéletesen be tud fogadni. Még az aranyra és egyéb fémekre érzékenyek is viselhetik, ez Magyarországon egyedülálló!
A fülbevalók egyenként, speciális, eldobható kapszulákban helyezkednek el és egy sterilizációs eljáráson mennek keresztül, a fülbelövés során nem érünk az ékszerekhez, így ez a módszer 100% sterilitást biztosít!
A fülbevalók hátulja egyedi, pillangós-patentos végű, amelynek köszönhetően nem nyomja a baba fülét alváskor, lezárja a végét, hogy ne szúrja a gyermek fejét, fülét. Nem szorul rá a frissen lyukasztott fülre, engedi szabadon levegőzni, így a gyógyulási folyamat felgyorsul.

A fülbevalók mindegyike SWAROVSKI kristállyal díszített!A tizenkét kristálylap drágakövekhez és gyémántokhoz hasonlóan tükrözi és töri meg a fényt.
A fülbelövést követően a fül nem vérzik, nem gennyesedik, nem gyullad be!
Már újszülött kortól elvégezhető! Speciális méretű pisztolyunk és fülbevalóink vannak, kifejezetten pici babáknak!







2. játék!

Na, ki veszi észre, hogy mit kell észrevenni a képen?


MUKOÁS = TÉAPÓKA

Rita ezt a két szót használja idén a piros ruhás, fehér szakállú bácsira, aki ajándékokat osztogat december elején a gyerekeknek.

Ő is kapott ajándékot az ablakba rakott csizmáiban (kipucolni még nem kellett, mert nem volt még a lábán).

Hogy a nagyszülők is részesei legyenek e nagy eseménynek, idén már december 4-ére reggelre (vasárnap) jött a Mikulás.
Szombat este alig tudott elaludni az izgalomtól, párszor kijött megnézni, nem jött-e már a Mikulás, nincs-e ajándék a csizmáiban.
Elmagyaráztuk Neki, hogy a Mikulás bácsi csak akkor jön, ha már mindenki alszik.

Vasárnap reggel fél 7-kor keltünk, hogy el ne mulasszuk a nagy pillanatot, amikor meglátja az ablakpárkányon az ajándékokat. Videóra is felvettük, de nem volt olyan ováció, mint vártuk. Kómás volt még a lelkendezéshez:)
Kapott egy zenélő dobozt, ami kisautó formájú, és mézes puszedlivel volt megtöltve. A csizmáiban sokféle konyhai kiegészítő lapult: tojás, banán, torta szeletek gyertyákkal, tortalapát, üdítős doboz, poharak, stb.)

Azért mégis meglátta a Mikulást a Riti:) Nem akkor, amikor nálunk járt, hanem a templomba. Benézet a diák misére, és beszélt a gyerekekhez. Rita el volt varázsolva:)

2011. december 2., péntek

Bori 4 órás napirendje

Nagy félve leírom, hogy Bori átállt a 4 órás napirendre, ami nekem nagyon tetszik:)

5-6 között kel, szopi, és durván 2 órát vidáman fent van. Utána leteszem, és alszik 2 órát. Megint megszoptatom, és indulunk a játszóházba.Ott 1-1,5 órát simán tudunk lenni. Ahogy nyüglődni kezd, felkötöm és indulunk haza. Szinte azonnal bealszik a MT-ban, és mióta a mama által átalakított hordozós kabátomban ketten is beleférünk, nem kell overálba öltöztetnem, hazaérve csak berakom az ágyba, és alszik tovább:)

Ritával nyugodtan meg tudunk ebédelni, majd Ő is megy az ágyba (én csak ritkán fekszem le, inkább gépezek).

A 2 órás alvása után Borika ébred, szopi, és várjuk, hogy Riti felébredjen, mert Ő a Bori szórakoztató-személyzete. Felhúzza Neki a zenélőket, néha egyszerre a kettőt, és aztán megkérdezi Tőle, hogy "TESZIK BOIKA?"

A délután folyamán még alszik egy rövidet (fél-1 órásat). Ez előtt nehéz elaltatni, de amikor már azt hiszem nem sikerül, váratlanul elalszik:) Ébredés után van még egy szopi.

A vacsoránkat a pihenőszékből szokta végignézni, majd 7 körül visszük fürdetni. Nem alszik be a cicin, de ahogy hasra rakom, kis gagyogás után elalszik:)

Éjjel párszor felsír, de pár perc múlva visszaalszik (hátsimi segítségével). Egyszer kell szoptatnom, éjjel 1-2 körül.

Így naponta 6 szopi, ami szintén tetszik:)

Remélem nem romlik el minden, mert az szokott történni, ha leírok valamit a gyerekek szokásairól (azonnal változtatnak a szokásaikon).




Riti hajmosás

Októberben Saci néni (anya és mama fodrásza) levágta Rita haját, és adott egy jó tippet, hogy a hajmosástól rettegő gyerekkel hogyan lehet hajat mosni (mert azt ugye kell, és nem kellemes hetente a tortúra egy ellenálló, üvöltő gyerekkel a kádban).

Azóta úgy mossuk a Rita haját, hogy még Ő is élvezi: a konyhaasztalon elfekszik, a feje lelóg, én tartom a nyakánál. Feje alatt a széken a Bori fürdetőkádja, és apja langyos vizet önt a fejére, ami a kádba csurog. Jön a samponozás, amit mindig is szeretett, utána meg ahogy apa mossa le a habot, szereti nézni, hogy egyre fehérebb a víz a kádban. A porszívó víztartályának töltőkancsójával 3-szor kell fordulni a fürdő és az étkező között, és két emberes a dolog, de megéri, mert azóta Rita nem fél a hajmosástól, sőt, egyenesen szereti:)

2011. december 1., csütörtök

Éjjel se unatkozok:)

A lányaimnak hála én éjjel se unatkozok!

Tegnap lefeküdtem már fél 10-kor, és de jól tettem!!!

Borika sírt fél 1-kor, visszaaludt 1 perc hátsimi után. 2-kor is ébredt, akkor megszoptattam. Büdit éreztem, a pelusát is megnéztem, de nem volt bent kaki. Szerencsére visszaaludt.

DE Rita fél 3-kor keservesen felsírt. Bementem, odaadtam Neki a cumit, betakargattam és megpuszilgattam. Ahogy visszafeküdtem, recsegett a parketta, nyílt az ajtaja:( Visszakísértem az ágyába, és elaludt.
Fél 4-kor megint sírt, és amikor mentem be, már jött kifele sírva:(

Fél 5-kor Borika sírt fel, de visszaaludt magától.

5-kor szólt sz ébresztőóra, és én is felkeltem Gáborral. Vissza se feküdtem, mert már nem voltam álmos. Kialudtam magam, és hálás vagyok Istennek, hogy ilyen szakadozott alvással is ki tudom magam pihenni. Ez egy csoda, amit csak az édesanyák tapasztalhatnak meg!