2017. február 26., vasárnap

Hétvégéink februárban

A gyerekek előtti életemben a szombat délelőtt volt a kedvencem a héten, és vasárnap délután már szomorkodtam, hogy mindjárt újra munkába kell mennem.
Amikor még csak Rita volt nekünk, és amikor két kicsi gyerekkel voltam otthon, akkor is nagyon vártam a hétvégéket, hogy apa is velünk legyen.

De egyszer csak azon kaptam magam, hogy félek a hétvégétől, és a hétfő reggelt szeretem a legjobban, amikor elmegy a család 4/6-a, és Ilkával maradok kettesben a csendes házban:)

Nem tagadom, 4 kicsi gyerekkel (1 és 7 év között) a napok zűrösek. Valakinek mindig kell valami, az egyik tuti anyázik, ha nem egyszerre több. Éhes, pisilnie kell, fázik vagy épp meztélláb rohangászik a hideg konyhakövön, az egymás "gyilkolászásáról" már nem is beszélve.

Igyekszem a hétvégék túlélése helyett élvezni a Velük töltött időt. Olyan programokat keresek, amiken Ők is és mi felnőttek is jól érezhetjük magunkat. Bár az elindulások nem mindig könnyűek, de általában megéri, mert otthon szeretnek a tv előtt punnyadni, amit nem tartok jó dolognak.

És persze vannak olyan programok, amit csak magunknak szervezek, és a gyerekeket a nagyszülők gondjaira bízzuk addig. Ezt minden résztvevő élvezi: mi is, a gyereke is és a nagyszülők is:)

Februárban így alakultak a hétvégéink:

4-5. Itt volt a Tánti, ami a gyerekeknek önmagában felér egy nagy bulival. A Tánti telefonján tök jó játékok vannak, szeretik felébreszteni hajnalban és lakk-körömmel is befesti őket időnként.
Szombat délután Rita megmutatta Neki, hogy milyen ügyesen lovagol. Tánti vette Neki a 8 alkalmas bérletet, és szemmel látható volt a fejlődés.

11-12. Sűrű hétvége volt.
Szombaton párhuzamosan futottak a programok, és reggeltől késő estig nem voltunk otthon (köszönet a nagyszülőknek a helytállásért).
10 éves jubileumi antióchiás nap volt a Nagy Lajos Gumnáziumban,
és Házasság Hete programsorozat a Dóm Kőtárban.
Mindkettő érdekelt, minket, szaladgáltunk a két helyszín között, és olyan mázlink volt, hogy minden minket érdeklő részen ott tudtunk lenni.
Reggel még sütöttem édes és sós paleós kekszet, amit vittünk magunkkal.
Nagyiék elvitték Gyűdre Ritát és Terkát egész hétvégére, Bori és Ilka a mamával maradtak itthon.
Antióchián kezdtünk 10 órakor.
Ebédre hazajöttünk, majd fél 3-ra mentünk vissza A Dóm Kőtárba, ahol Süveges Gergő és felesége beszélt a házasságukról, hogy Ők hogy csinálják 4 gyerek mellett, hogy működjön. Utána visszamentünk antióchiára, ott is meghallgattunk egy bevezetőt és 5-re visszamentünk a nagycsaládosokhoz, a jubiláló házaspárokat köszöntötték (mi idén leszünk 10 éves házasok). Hosszú volt, de épp visszaértünk a Nagy Lajos-ba a zárómise kezdetére, így megvolt a hétvégi misénk is (szuper antióchiás dalokkal).
Mise végén leléptünk, és így 1/4 8-ra itthon voltunk. Lefektettük a gyerekeket, mama addig hazament szétmerni a kocsonyát, és jött is vissza fél 9-re, mert mozijegyünk volt a 9 órás vetítésre az Urániába.
Vasárnap bababörzére mentünk árulni. Nem készültem semennyire, ömlesztve voltak a ruhák, mégis megérte, sok mindent el tudtunk adni, kerestünk majdnem 20 ezer Ft-ot:)

Ezen a hétvégén volt a maminbabás farsang Bp-en, azt megint ki kellett hagynom. Talán a nyári piknikre feljutok végre:)

18-19.
Pite túra volt szombaton, de Ritának nem volt kedve menni, mi meg nem erőltettük.
Péter papa jött unokázni, ráhagytuk mind a 4 gyereket (Ilka aludt az ágában végig), és elmentünk Gáborral kettesben túrázni. A szerelmi kalandtúrán volt egy olyan feladat, hogy a kis-Tubes kilátóhoz sétáljunk fel, az ott kirakott idézet szerzőjét kellett felírni a menetlevélre. 1 órát mentünk felfelé, fél óra alatt leértünk, és nagyon jó volt kettesben, beszélgetve járni az erdőt (a madarak már csiripeltek).
Délutánra a 3 nagynak meghívása volt a Krisztiékhez, mi meg csak 1 gyerekkel beültünk sütizni a Virág cukrászdába. Volt paleós belga csokitorta, ami olyan finom volt, hogy 2 szelettel is bevágtam, de meg is lett a böjtje (migrénem lett tőle).
Vasárnap délelőtt a Pepita kultúrtér-be mentünk Tamás Éva Játéktár-os farsangjára. Be is öltöztünk mindannyian:
Rita spanyol táncosnak,
Bori boszorkánynak,
Terka Csingiling-nek,
Ilka tigrisnek,
Gábor családi karbantartónak,
én meg maminbaba oktatónak:)
 Minden jelmezbe érkező kapott tombolajegyet, és mi a 6 jeggyel hármat is nyertünk:) Azóta málna szagú kézmosóval mosunk kezet:(
Délután csak pihiztünk. Gábor elment a 4-es misére, én meg a 6-osra. Nagyon jól esett felnőtt misén készt venni, Kajtár Edvárd prédikációját hallgatni.

25-26.
Szombat délelőtt a Zsolnay-ba mentünk "Együtt épít a család" programra, ahol DUPLO kockákkal lehetett játszani. A gyerekek nagyon élvezték, lelkesen építettek mindenfélét (állatkertet, játszóteret, házat).
Ilka széket tologatott:

Közben Ritával megszöktünk egy rövid időre, beültünk a Bóbita presszójába sütizni (ott is van paleós süti), közben beszélgettünk az iskoláról.
Délután Gábor és a két nagy a kertben prücskörészett (Gábor kivágta a barack- és almafákat, gyerekek meg szaladgáltak), amíg én a két kicsivel aludtam egy jót:)
Vasárnap is kihagytuk a diákmisét, Gábor kihasználva a jó időt az udvaron folytatta a fa-kitermelést, és csak este fogunk misére menni.


2017. február 24., péntek

Ember tervez ...

A tegnapi napom nem úgy alakult, ahogy elterveztem.

Terveim:
-fodrász Borival:
Bori szerencsére jól volt, így délelőtt telefonáltam a fodrásznak, kértem időpontot (1/4 2-re tudott adni).

-babajel tanfolyam
Ilka szépen aludt 8-tól, 3/4 10-kor ébresztettem, hogy odaérjünk a tanfolyamra (Kertvárosban van).

-ebéd
Én megfőztem a tojásokat, mama meg a pörkölt-alapot és a "targonyát" (-lányok mondják így). Arról volt szó, hogy két gyerekkel elmegyek a tanfolyamra, majd bemegyünk az optikába szemüveget csináltatni, és hazajövünk ebédelni. Aztán 1/4 2-re lemegyünk fodrászhoz (közel van).

3/4 10-kor, Ilka ébresztésekor csörgött a telefonom. Az oviból hívott Terka óvónénije, és azt kérte, menjek a gyerekért, mert az egész teste csalánkiütéses, viszket is Neki, el kéne vinni orvoshoz.

Gyors újratervezés:
Mamát felhívtam, hogy jöjjön, ahogy tud, addig lemondtam a babajel tanfolyamot és a fodrászt, felhívtam a gyerekorvost és bekönyörögtem magunkat (tanácsadása volt, ahol egészséges babák vannak), megígértem, hogy hátulról megyünk és a rendelés vége-felé.

Mama megjött, Ilkát rábíztam, mentünk az optikába. Eredetileg csak új keretet + 1 lencsén akartam rendelni, hisz a másik lencse sértetlen volt (bár pont azon van egy nagy karcolás már régebbről), de pechünkre nem volt pont ugyan olyan keret, így nem tudják átrakni az ép lencsét, így komplett szemüveget kellett rendelni.
Találtunk egy hasonló keretet, mint a régi volt, egy számmal nagyobb, hogy tovább jó legyen (ha el nem törik), és mindenféle kedvezményt adtak (a keretre 17%-ot, a lencsékre meg 20-at), így végül olcsóbb lesz ez a második szemüveg, mint az első volt:)

Az optika után siettünk az oviba a Terkáért. Kint voltak az udvaron, már alig látszottak a kiütései, de meg volt szegénykém szeppenve, az óvónénik elkülönítve tartották. Amikor elindultunk a kapun kifele, felélénkült.

Hazafele útba ejtettük a Herba házat, mert Ritának kellett fül-gyertyázni, és elfogyott a gyertya.

A gyerekorvoshoz 3/4 12-re értünk, hátul vártunk. Nem hívtak be, a doktor néni kijött, ránézett a Terka foltos kis testére, Fenistil cseppet javasolt vasárnapig, és mehet oviba, nem fertőző. Igazolást elfelejtettem kérni, így a sikertelen gyógyszertár-járat (déltől fél 1-ig zárva) után visszakanyarodtam, hogy ne kötözködjenek az oviban holnap.

Hazavittem a két leányzót, mama már készen volt az ebéddel. Leszaladtam gyorsan a Tesco-gyógyszertárba kiváltani a receptet, mert 3*  cseppet kell adni Neki.

Mamának 2-re volt időpontja a dombóvári fodrászához, de Ő is átszervezte. Pedig odaért volna, már 3/4 1-kor befejeztük az ebédet:)


2017. február 22., szerda

Helyzetjelentés

Ma délután, mikor hazaértek 5 órakor a suliból-oviból a gyerekek, még szerettek volna kint játszani. Kellemes idő volt, a bicikliket is elővették. Gábor kiment Velük az utcára, ott bicajoztak.
Én a konyhában sertepertéltem, szokás szerint. Ilka a lábam mellett játszott.
Egyszer csak csöngetnek, és Gábor kiabál, hogy menjek, mert baj van.
Bori jött be ordítva, a fejéből folyt a vér. Letörölgettem papírzsepivel, a bal szemöldökén volt egy mély vágás. Elesett a biciklivel, ráesett az arcára, a szemüvege eltört és az egyik része felsértette a szemöldökét.
Gábor bevitte az ügyeletre, én meg itthon maradtam a többi gyerekkel. Bori hősként viselkedett, nem sírt, nem kiabált, tűrte, ahogy összeragasztották a vágását.
Kicsi Terkát is nagyon megviselte az eset, alig bírtam megnyugtatni. Sírt, hogy szegény Bori, és még jó, hogy nem Vele történt:)
Borika meg azt mondta este, hogy szuper jó napja van, mert nem kell levennie a szemüvegét alváshoz:)))
És azt is mondta, hogy jó, hogy nem a Rita esett el, mert Neki nagyobb a biciklije, biztos jobban megsérült volna. Hát nem rendes ez a gyermek? :)

Átkötözéskor csináltam róla fotót, most így néz ki (1 napos):

Terkára panasz volt ma az oviban. Rita néni mondta, hogy oda nyúlkál, ahova nem szabad (gondolom az óvónők cuccaihoz). Eddig is csodálkoztam, hogy ott nincs rá ilyen jellegű panasz, mert itthon rendszeresen ellopja a telefonunkat, elbújik és piszkálja, vagy suttyomba leül a számítógéphez és nyomkodja. Nem tudjuk erről se lenevelni, ahogy a más poharából ivásról és más tányérjából evésről se. Pedig sok mindennel próbálkoztunk már.
Az is kiderült ma, hogy napok óta nem alszik el az oviban. Ami azért nagyn furcsa, mert hajnali 6-kor ébresztem, és este 8-kor a fektetés után még kimászkál (azt gondoltam, hogy nem álmos, mert nagyot alszik délután az oviban).

Ritával most minden rendben, szeret iskolába járni, vannak barátnői (Laura, Hanna és Lara a legtöbbet emlegetettek). Az írással/olvasással még kínlódik, a matekot jobban szereti.
Hoz ki könyvet a könyvtárból, amit én olvasok Neki esténként vagy délután, és ez csak a mi kettőnk programja. A kicsiket még nem köti le a mese, így Ritával elvonulok egy csendes zugba és olvasok Neki. Remélem később szeretni fog olvasni Ő is!

Ilka egész sokáig megáll már egyedül, kapaszkodás nélkül, és nagyon élvezi. Ma két kézzel épített tornyot, közben egyedül állt. Lehajolt az új kockáért, felrakta a torony tetejére, és nem kapaszkodott:)
Bármelyik nap elindulhat, várom is, meg nem is. Addig baba, amíg még csak mászik, csattog a kis tenyere. Amikor már két lábon közlekedik, akkor már kisgyerek. Viszont ha már járni fog, mehetek Vele sétálni, nem kell mindig cipelnem:)
A jelelést nem használja. De mutatom Neki amit tudok, és várom, hogy átvegye.


2017. február 7., kedd

Ilka 14 hónapos

Súly és hossz adatokkal nem tudok szolgálni, mert nem voltam Vele tanácsadáson, de gyarapszik szépen, az szemmel látható:)

Van egy csomó foga, szerencsére a fogzást meg se érzi. Nem lázas, nincs kicsípve a popsija, nem nyálzik, nem sír fel éjjelente. Az egyetlen szemmel látható jele, hogy sokat tartja az öklét a szájában, vagy rágcsálja a cumit ezerrel.

És a sok fogacskájával szépen megrág szinte mindent. Továbbra is egyedül eszik, azt a pár dolgot (krémleves, karfiolrizs) engedi, hogy én kanalazzam a szájába.
Inni továbbra is a kis pálinkáspohárból iszik, én tartom a szájához, Ő meg nagy kortyokkal nyeli:)
Szopizás:
Már csak napi 3-szor kap cicit. Reggel vagy hajnalban, szóval az első ébredés után. Általában utána még kicsit visszaalszik.
Ebéd utáni alvás előtt (így zökkenőmentesen jut el álomországba), és természetesen este, lefekvés előtt.

Alvás:
Mióta nincs éjszakai szopi, szinte teljesen átalussza az éjszakát este 8-tól reggel 5-6-ig. Van, hogy kicsit felsír, de a cumit a szájába nyomom, és már alszik is tovább.
Napközben még legtöbbször kettőt alszik, a délelőttit általában rajtam (Maminbaba órán vagy útközben az autóban/hordozóban). A délutáni alvást az ágyában. Úgy időzítem a napot, hogy tudjon a saját ágyikójában aludni délután, és az egy jó hosszú, 2-3 órás alvás szokott lenni.


Jelelés:
Elkezdtük aktívan tanítani a babajelekre. Egyenlőre figyel, még csak a "még" jelét mutatja (kajára és játékra). De nagy kópé, mert akkor nem mutatja, ha tudja, hogy tudjuk, hogy mit akar, csak szeretnénk, ha mégis mutatná. Például, ha kérdezem, hogy kér-e inni, de már a kezemben van a pohara, akkor nem az inni jelét mutatja, hanem nyöszörög, óbégat, nyüsszög.
A babajeles oktató szerint ez normális, csak akkor jelelnek, ha közölni akarnak valamit.
Remélem beindul a dolog, hisz elkezdtem Vele járni a haladó babajel tanfolyamra. Az alap-tanfolyamot a Terkával jártam, aki akkor már 2,5 éves volt, és azt csinálta, amit kértem (pl. mutatta a jeleket is egyből).
Most Ilkánál jó helyzetben vagyok, van segítségem. A nagytesói lelkesen mutogatják Neki a jeleket:)

Mozgás-fejlődés:
Egyenlőre még nem megy egyedül, csak a bútorok mellett kapaszkodva. A tesói előszeretettel vezetgetik, illetve minden arra alkalmas tárgyat járássegítőnek használ.
Egyedül megáll már egyre hosszabb ideig, így várható, hogy hamarosan megindul a kis óvatos.
Mászik viszont ezerrel, és ami még nagyon cuki, hátrafele mászik, tolat. Néha hátranéz, hogy jó-e az irány.

Szeret fürdeni. Apja fürdeti szinte mindig, és Ilka ki se akar szállni a kádból. Amikor már itt az ideje, megyek feléjük a törölközőjével a kezembe, és már rázza a fejét. Van kis nyafogás, amikor kivesszük a vízből.
Egyszer úgy sikerült a mosást időzíteni, hogy a mosógép épp centrifugázott, amikor Ilka bent ült még a kádban. De nem élvezte a "pezsgőfürdőt", sőt! Kétségbeesetten nézegetett körbe és kiült a rettegés az arcára, majd sírva is fakadt.
Tegnap már épp ki akartuk venni, de rázta a fejét, amikor beindult a centrifuga. Rögtön nyújtotta a két kezét az apja felé, hogy vegye már ki:)

Maminbaba:
Élvezi, általában végig alszik, de ha nem, akkor is jól elvan rajtam. Előtte-utána barátkozik a többi babával, nem hiányol, ha nem lát. Arra kell figyelnem, hogy ne egyen más kajájából:)


2017. február 2., csütörtök

Bori, a vékonyka leányzó

Bori naaagyon vékony. Csont és bőr. Pedig eszik rendesen, ami a fogára való, abból repetázik is.

Hétfő óta itthon van betegszabin (semmi komoly, csak egy vírus ledöntötte a lábáról). Nincs étvágya, alig eszik valamit, néha lázas, akkor fájlalja a fejét, sokat alszik.

Ma voltunk csak a gyerekorvosnál, aki megnyugtatott, hogy nincs ok aggodalomra, azért tűnik vékonynak, mert nagyon megnyúlt. De a nyári státuszhoz képest fél kilót nőtt a súlya, ami jó!