2014. május 30., péntek

Nagycsaládos szállodázás

Hát, nem volt egyszerű, de végül flottabbul ment minden, mint ahogy vártam.

Elterveztük, hogy Tántit hazacsábítjuk egy hétvégére Magyarországra, és hogy ne kelljen annyit utaznia, mi mentünk föl Budapestre.

Mamának úgyis volt egy csomó elköltendő pénze a SZÉP kártyáján, és május 24-én volt Budapesten az 1. paleós fesztivál, amin részt akartam venni.

Tántinak is jó volt az a hétvége, megvette a repülőjegyét, keresett nekünk szállást, ami közel van a fesztivál színhelyéül szolgáló MOM park-hoz (Jagelló Hotel).
Mivel a szállodai szobák franciaágyasak, az apartman pedig francia ágyas + egy ágyas, ezért kivettünk egy apartmant (főleg a konyha miatt) és két francia ágyas szobát, és elterveztem, hogy a Riti a Tántival fog aludni az egyik szobába, a Bojka a mamával a másikban, Terka meg velünk az apartmanban (vittünk Neki baba-utazóágyat).
Az csak ott derült ki, hogy az apartman és a szobák között 3 emelet van (szobák az elsőn, apartman a 4. emeleten, ami már tetőtér, ebből kifolyólag fülledt meleg).

Tánti az utolsó héten kitalálta, hogy mégse csak egy hétvégére jön, hanem ha már elrepül Magyarországra, akkor lejön Pécsre is, elmegy kozmetikushoz és fogorvoshoz, és csak csütörtökön reggel repül vissza Barcelonába.
Mivel szabija nincs, itthon dolgozási kedvezményt kért és kapott a főnökétől.
Az tervezte, hogy majd a Tudásközpontból fog dolgozni (interneten levelez és skype-ol a beosztottjaival).

Szépen elterveztünk mindent, hogy pénteken kora délután felautókázunk Bp-re, a reptéren fogjuk várni a Tántit, Vele együtt elmegyünk a szállodába, szombaton fesztiválozunk, vasárnap állatkertezünk, és este jövünk vissza Pécsre.

De ember tervez, Isten végez. Az ovis anyák napjás évzárót arra a péntekre tették, Rita volt a fehér pillangó a 3 pillangós mesében, izgatottan készült, időnként elszólt 1-1 verssort vagy dalfoszlányt, aztán közölte, hogy a többi titkos:) Nem tehettük meg Vele, hogy kihagyjuk a műsort, és tartjuk magunkat a tervhez.
/azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a TCST-es tanfolyamot is pont aznapra rakták, és külön kínos volt lemondani, hisz miattunk rakták péntekre/.

Ja, és azon a pénteken nekem kellett megtartanom a kertvárosi plébánia baba-mama klubját, ami nem sikerült túl fényesen, mert nagyon izgultam, de legalább megtudtam, hogy ez nem nekem való feladat.

Szóval Gábor munka után a két kicsivel felautókázott a reptérre a Tántiért.
Az út aránylag zökkenőmentesen telt, a gyerekek aludtak valamennyit, aztán meg ettek/ittak. Gábor 130-as sebességnél adogatta nekik hátra az üveget, leesett játékot, stb.
De a reptéren nem ment minden simán, mert Borinak pont akkor kellett kakilnia, amikor leszállt a gép, és a wc-ben voltak, amikor Tánti megérkezett. Mire végeztek, Tánti már az utcáról jött vissza, kereste a családot:)

Az ovis műsor igen szépre sikerült (erről külön bejegyzést fogok írni), Rita ügyes volt. Marci papa felvette videóra az egészet (45 percig tartotta a kamerát, legközelebb viszünk állványt), én meg csináltam pár fotót.

Meg is hatódtam a szép versektől, csodaszép nyakláncot kaptak az anyukák, amiknek a medáljait a gyerekek készítették valami különleges technikával.

Mama, Rita és én 5 órakor indultunk csak el a fővárosba. Rita nagyon unatkozott, hiába adtam Neki kaját, innivalót, volt mellette a nagyiéktól névnapjára kapott strandlabdája, 5 percenként kérdezgette, hogy mikor érünk már oda. A kilóméterek lassan mentek, pedig mama 130-al repesztett az autópályán.

Dunaújvárosnál megálltunk pisilni és vacsizni, onnan én vettem át a kormányt.
Minden elvemet félretéve vettem Ritinek egy nyalókát, és megígérte, hogy többet nem kérdezi meg, hogy mikor érünk már oda.

Pesten eltévedtünk, de úgy, hogy azt se tudtuk hol vagyunk. A térkép véletlenül a Peugeot-ba került pakoláskor, pedig Gábor GPS-szel ment.
Gábor nyomtatott ki az útvonalterv-ről térképet, de nem volt elég részletes, rossz helyen kanyarodtunk le a főútról, és nem találtunk vissza rá (szabályosan nem lehetett sokáig balra fordulni, szabálytalankodni meg nem mertem).

Kértünk Gábortól telefonos segítséget, de az sem sikerült. Megálltam egy kereszteződésben, megmondtam a Gábornak, hogy hol vagyunk, melyik két utca kereszteződésében (családi házas övezet volt, sehol egy járókelő), és Ő megpróbált minket megtalálni kocsival, GPS-szel és térképpel, de nem sikerült neki.
Tánti egyedül volt a szállodában a két kicsivel.
Már 1/4 9 volt, Terka fektetésének ideje, és nekem elfogyott a maradék türelmem is. Ideges voltam, hívtam a Gábort többször és rávágtam a telefont, amikor olyanokat mondott, hogy nem talál minket, meg hogy nem tudja, hol vagyunk.
Már a Rita is sírt, hogy nem fogunk odatalálni, mikor mama megelégelte a dolgot, beült a kormány mögé, és elindult, hogy keres egy taxit, akivel odakísértet minket a Jagelló Hotelhez.
Kétszer szabálytalanul megfordult, megkérdezett egy járókelőt, és már ott is voltunk a szállásnál.

Tánti a két kicsivel lejött elénk, a liftnél találkoztunk. Örülni se tudtam Neki rendesen, piszok mérges voltam (Gáborra és a helyzetre).

A 3 csillagos szálloda hiányosságai is csak fokozták a feszültségemet.
Üres volt a folyékony szappan tartó. Csak pár mini-csomag sampon volt a mosdókagylón. Lementem a recepcióra, és kértem miniszappant. Nagy sokára találtak.

Terkát megfürdettem (együtt tusolt velem, persze nagy visítások közepette, mert a tusolást ki nem állhatja), megszoptattam (ekkor már 1/4 10 volt), és már aludt is.

Az apartman konyhájában nem volt se asztal, se szék. Állva ettünk, mint a lovak, Tánti a földre ült, gyerekek négykézláb másztak a földön, ami kétes tisztaságú volt.

Vacsi után lekísértem a nagylányokat az első emeleti szobáikhoz. Megfürdettem a Borit, pizsibe öltöztettem, majd a másik szobában a Ritát is, elköszöntem tőlük és felmentem. Ekkor már 11 körül járt az idő, és én hajnali 4 óta fent voltam, délutáni alvás nélkül.

A tetőtérben fülledt meleg volt, az ablakokon nem volt szúnyogháló, és nyitott ablaknál olyan hangos volt az utca zaja, hogy nem tudtam aludni tőle (füldugó se volt nálam). Szerencsére Terkát ez nem zavarta, éjjel egyszer ébredt, és szopi után aludt reggelig.

Épp elaludtunk volna, amikor kopogtattak. Borira számítottam, de a Ritát hozta föl a Tánti. Közénk feküdt és szinte azonnal elaludt.
Tánti nem tudta, hogy Riti nem szeret sötétben aludni, itthon is ég egész éjjel a sólámpa. De nem kérte meg a Tántit, hogy kapcsoljon villanyt, inkább nyavalygott, hogy engem akar. A fáradt Tántinak meg egyszerűbb volt felhozni, mint nyugtatgatni (teljesen megértem).
Aztán meg egész éjjel nem aludt szegény, mert lelkiismeret furdalása volt, hogy lepasszolta a Ritát.

Szombat hajnalban csodálkozva tapasztaltam, hogy a sok idegeskedés és nemalvás után se fájdult meg a fejem:)
Virágos jókedvem volt, és mikor megláttam a fürdőszoba ablakából, hogy mellettünk a parkban vásárosok rakosgatják ki a portékájukat, felöltöztem, "loptam" Gábor pénztárcájából egy kis pénzt, és Terkával lementünk körülnézni.
Bio piac volt, és két használt gyerekruhás árúst is találtam. Egyiknél vettem Terkának egy vékony nyári kalapkát 800 Ft-ért (fehér alapon fekete pöttyös).

Találtam kókuszcukrot olcsóbban, mint a webshop-os ára, így abból is vettem egy fél kilós zacsit, és pár darab banánt.

Visszaérve ébreszteni akartam a bandát, de már ébren voltak. Bojka ügyesen aludt reggelig a mama mellett, egyszer se ébredt föl.

Lementünk reggelizni, aztán kimentünk a Mom-park melletti játszótérre.
Szép napos idő volt, gyerekek élvezték a játszóteret.

10-kor kezdődött a paleo-fesztivál. Mama bement előadást hallgatni, én Ritával elmentem arcfesteni (hercegnős fejdíszt kért a homlokára), majd Gábor elvitte Borit is (Ő egy pillangós kapott a bal szemem mellé).
Jött az Alíz a Petrával, de Petra nem nagyon játszott a lányaimmal, az anyja mellett hisztizett.

Volt kenguru fittness (hordozott babákkal aerobik). Beálltam, és majd meghaltam a 45 perc alatt.  

Ettünk finom tej-, cukor- és gluténmentes fagyikat a Primus Manufactura cukrászda jóvoltából (megkóstoltam a nap folyamán a csokit, rumos diót, epret, puncsot; volt még tiramisu, fahéjas szilva, vanília, citrom).
Az épületben volt egy piactér, ahol mindenféle paleós cuccok voltak kiállítva, a vitaminoktól kezdve a magtejfőző gépeken keresztül a paleós könyvekig és alapanyagokig.Ott láttuk, hogy a Teletál-nál is van már paleós menü:) Ki fogjuk próbálni.

Gyerekek kreatívoskodtak is, Riti szép pillangót csinált wc-papír gurigából:
Ebédre nem volt fogamra való, a két kicsivel visszamentem a szállodába enni valamit. A gyerekek nem nagyon ettek, talán a nagy meleg miatt, viszont Terka úgy bekakilt, hogy a rajta lévő ruhák mentek a kukába, le is kellett fürdetnem.
Bojkát visszavittem a fesztiválra, épp kezdődött egy bábelőadás, amit nagyon élveztek.
Én piszok álmos voltam, Terkával visszamentem a szállásra. Ő tudott is aludni, én viszont nem. A fesztivál színpadán épp akkor kezdődött egy koncert, amikor elaludtam volna, és olyan hangos volt, hogy úgy éreztem, a szobában szól full hangerőn a rádió. Ittam egy kávét és olvasgattam a legújabb paleo magazint.

Délután elmentünk egy másik közelben lévő játszótérre, a lányok ott is nagyon klasszul eljátszottak, a nem-alvás egyáltalán nem látszott rajtuk.

A szállásra visszaérve az étkezőbe vacsiztunk, majd sorba lefürdettem a lányokat, és elaludt mindegyik szépen, a neki kijelölt helyen:) Bori sírt, mikor otthagytam, de mamának sikerült megnyugtatnia, és pár perc múlva már húzta a lóbőrt.

Csukott ablaknál aludtunk, így melegebb volt ugyan, de a zaj kevésbé hallatszott be, és végre kialudtam magam.

Terka már hajnalban ébresztett minket, így össze tudtunk pakolni kényelmesen. Esett az eső, ezért elgondolkodtunk, hogy az állatkert helyett a Tropikáriumba menjünk-e inkább, de végül reggeli után elállt, kisütött a napocska is, így megszavaztuk az állatkertet.

Az állatkertezés is döcögősen indult, egy csomó állat nem volt a helyén, átköltöztették őket a Holnemvolt Park-ba (régi vidámpark). De az állatkerti belépő oda is érvényes volt, így átmentünk oda is, ahol Riti a Tántival kecskéket etetett
 láttunk tevét, lámát, és a végén nagy nehezen megtaláltuk az elefántokat, zsiráfokat és zebrákat, orrszarvúkat is.

Az állatkert részén talán a fóka-show volt a leglátványosabb, de Terka ott már nyüglődött (11 óra elmúlt), így én nem láttam, tologattam a babakocsiban és el is aludt.

Állatkerti csoportkép:
 1 körül értünk vissza a kocsihoz, már nagyon éhesen. Borult az ég rendesen, de azért még piknikeztünk egyet a parkban, mielőtt elindultunk volna hazafele.

Egymás után mentünk, Dombóvár felé, Riti a mamával és a Tántival utazott.
Bori még Pesten elaludt, és szinte Dombóvárig aludt, kisebb megszakításokkal (Terka kialudta magát az állatkertben, az autóban meg szórakoztatnom kellett, és a hangoskodására Bojka időnként megébredt).

Dombóváron mama bepakolta nekünk a jövő hétre nekünk főzött kajákat, és már jöttünk is tovább.

Szavaztunk (Európai Unió-s parlamenti választás volt), elmentem a 6-os misére, addig Gábor a lányokkal játszóterezett, majd lefektettük őket, és Gábor elment a fél 9-es misére (még j, hogy Pécsen van bőven mise-választák mind templom, mind időpont szempontjából).

Sűrű hétvége volt, sok-sok élménnyel, amit furcsa-mód a gyerekek nem emlegetnek.

Egy 3 gyerekes nagycsaládban izgalmas az élet, még a sima hétköznapok is, hát még ha utazunk. De a mondás igaz: "Akkor szép az élet, ha zajlik"








2014. május 20., kedd

Terka alva-evő:)

Egész délelőtt a szemészeten várakoztunk, Terka jól kifáradt. Ebéd közben elaludt, de ez nem akadályozta meg az evésben, így feltalálta az alva-evést:)

https://www.youtube.com/watch?v=0XdW644b8Nc&feature=youtu.be

Aranyköpések

Bojka aranyköpései

Erről a címről muszáj ezzel kezdenem:

Rita hazajött az oviból, az előszobába letépte magáról a kardigánt, és ledobta a földre. Gábor rászólt, hogy a lehányt pulcsiját vegye föl a földről. Bori odament, óvatosan megfogta, nézegette, majd megszólalt:
"ÉN NEM LÁTOM, HOGY LE LENNE HÁNYVA!"

Terka mindig kipakolja Bori pulcsijait a komódja alsó fiókjából, amikor beszabadul a gyerekszobába. Amikor egyszer nyitva maradt a szobaajtó, és Terka már csattogott befelé, Bojka becsukta előtte az ajtót, és csípőre tett kézzel elé állt:
"KÉSZ, VÉGE, HATSZÁZ!"

Pisilésnél mondja, hogy "EZ A HÚSLEVES", kakilásnál még azt, amit épp előtte evett: "EZ ROPI, MEG KÖLESGOLYÓ, MEG AMIT APÁVAL ETTEM" stb.

Ha valamit eszik, és a többiek is esznek, figyeli a tálat, és ha már csak kevés van, megkér, hogy azt már hagyjuk meg neki.


Riti aranyköpései

Olyan wc papírt vettem, aminek zöld a csomagolása, és egy katica rajza van rajta.
Rita megkérdezte: "EZ KATICA ILLATÚ?"
 
Ment a tv-ben az időjárás jelentés, de csak Rita nézte. Szaladt oda hozzám, és jelentette:
"ZÁPOR LESZ ÉS ZUHATAG"
/ZUHATAG SZÓT ONNAN ISMERI, HOGY A HAJÁRA SZOKTAM MONDANI, AMIKOR MOSOM, HOGY MICSODA HAJZUHATAG/

Egyik este Rita nagyon szófogadó volt, mintha beleszállt volna a kisangyal. Én fürdettem, és közben mondta:
"ANYA, A VILÁGON ÉN SZERETLEK TÉGED A LEGJOBBAN!"
Na, az ilyen pillanatokért érdemes élni!!!


2014. május 6., kedd

Májusi hosszú hétvége

Május 1-je csütörtökre esett idén, így 4 napos hosszú hétvégével ünnepeltük a munkát:)

Május 1-2-án Dombóváron voltunk.

Délelőttönként remek idő volt, sokat sétáltunk, bicikliztek a lányok, játszótereztünk, kint ebédeltünk az udvaron, délutáni alvásidőben mindig esett, de utána megint ki tudtunk menni, mert "csak" felhős volt, de hideg nem:)

Május 1-jén délután ellátogattunk a dombóvári cigány majálisra. Mi felnőttek eléggé feszengtünk kisebbségként a tömegben és nem hallottuk egymás szavát a bömbölő cigány-zenétől, de a gyerekek nagyon élvezték (Terkát kivéve).
Riti a tökhintóban utazott
körhintáztak
 Rita kapott egy hatalmas hercegnős lufit a mamától, és utána még a wc-re is magával vitte:
2-án este visszajöttünk Pécsre.

3-án (szombat) reggel megnéztünk egy házat, ami mindegyikőnknek nagyon tetszett:
http://ingatlan.com/6233540 
Eddig ez a legjobb ház, el tudjuk képzelni benne magunkat, gondolkodunk, hogyan tudnánk megszerezni, és elkezdtük árulni a lakásunkat.

Utána bementünk a dédihez, felköszöntöttük anyák-napja alkalmából, és mentünk tovább Máriagyűdre.

Gyerekek nagyon élvezték a kertben szaladgálást, hintázást, Viktorozást.

Délután, szakadó esőben jöttünk haza.

Gábor és Marci papa elmentek moziba, Ági nagyi segített nekem a gyerekek megvacsoráztatásában és lefektetésében.

4-én (vasárnap) anyák napja volt.
Megmagyarázhatatlan rosszkedv uralkodott rajtam. De a diákmisén kevesen voltak (biztos az esős, szeles, hideg idő miatt), tudtam gyónni, szép énekeket énekeltünk, gyerekekre bőven volt pesztra (Nagyi és Viktor elvolt Velük), és elmúlt a rosszkedvem, sőt, jókedvem lett:)

Gyerekek ebéd előtt az apjuk segítségével készítettek nekem ajándékot, főleg a Rita:
Ez egy anya, és egy nap = Anyák napja
Bal felső sarkában egy dupla szárú R betű. Gábor mondta Neki, hogy ez nem jó, ezért átfirkálta, és megrajzolta az anya fölötti R-betűt.
A B-betű elsőre sikerült Neki, de a T-t keresztnek rajzolta. Még egyszer megpróbálta kicsit lejjebb, de az is +-jel lett.
A legalsó T-t Gábor rajzolta, és Rita lemásolta fölülre:)

A 3 szívecske piros lapból lett kivágva, Rita ragasztotta föl, ez a 3 gyerekemet jelképezi.
Bori annyit tudott hozzátenni, hogy az egyik szívecskét összefirkálta (ki akarta színezni). Rita leszidta, Bori sírva jött ki hozzám, hogy összefirkálta az egyik szívecskét. Mondtam, hogy nem baj, én úgy is szeretem!

A virágot Gábor rajzolta meg, Rita színezte ki, vágta ki, és ragasztotta fel a papírra. Nagyon ügyes!

A mama ezt kapta tőlem és a gyerekektől anyák napjára:
(Nagyi hasonlót, csak helyettem a Gábor fotója van, a Tánti helyett meg a Viktoré).

Együtt ebédeltünk (Marci papa, Ági nagyi, Viktor, Mama, Gábor, én és a 3 lányka), mint egy szép nagy olasz család:)

Viktornak ment a vonata kora délután, Nagyiék kivitték.
Gyerekek aludtak, Gábor is a Bojka mellett, én a Mamával beszélgettem, és Terkáztunk, miután felébredt.

Mivel nem sütöttem semmit (nem volt kedvem, igen, ilyen is van néha), délután a lányok segítségével alkottunk egy egyszerű kekszet. Csapatépítésnek jó volt, de a végeredmény felejtős, így a recepttel se fárasztok senkit.
Azért szép lett, nem?

Gábor vállalta a mosogatást (nem az anyák napja miatt, hisz hétvégén mindig Ő szokott elmosogatni), én meg lementem a lányokkal a játszótérre, amikor mama elment, és lent voltunk vacsoraidőig.

Mivel ilyen mozgalmas volt ez a 4 nap, sokkal hosszabbnak tűnt.




Legszebb anyák napi ajándékom

Anyák napjára a gyerekek rajzoltak, színeztek, vágtak, ragasztottak, virágot, szivecskét, még a neveik kezdő betűit is ráírták, de ennél sokkal nagyobb ajándékot kaptam Ritától tegnap, anyák napja másnapján.

Én fürdettem, és közben azt ecsetelte, hogy mennyire szeret:
"ANYA, A VILÁGON ÉN SZERETLEK TÉGED A LEGJOBBAN, SENKI SE SZERET TÉGED ANNYIRA, MINT ÉN!"

És nem csak mondta, hanem egész este olyan szófogadó, aranyos és kedves volt velem, mintha belebújt volna a kisangyal:)

Ő tett anyává, drága elsőszülött lányom:

2014. május 1., csütörtök

Alvás

Rita úgy alszik, mint az apja: gyorsan elalszik, és nem ébreszti fel semmiféle nesz, amíg ki nem aludta magát.
Szerencsére reggel vidáman ébred (sajnos ébresztenem kell, hogy Gábor időben beérjen a munkahelyére).

Bojka elég nehezen alszik el, ami az elsőszülött gyermekünk után elég szokatlan.
Ott kell ülni az ágya mellett, amíg el nem alszik, mert különben mindenféle kifogást kitalálva kimászkál.
Minden este megkérdezi: "Mekkorát kell aludni?"
Erre a jó válasz: "csak egy kicsit."
Mert ha azt mondom, hogy sokat, akkor tiltakozik, hogy Ő annyit nem akar aludni.
Viszont a "csak egy kicsit"-re azt mondja: Oké, és ha már elalszik, akkor alszik reggelig.

Terka este fél 9 körül alszik el (szopizás közben), és reggel 7 körül kel (közben egyszer szopizik 2-3 körül, vagy kétszer: éjfél körül és hajnali 4 körül).
Nem éhség miatt ébred, az tuti, de még nem mertem kipróbálni, hogy mit csinálna, ha cici nélkül altatnám vissza. Nyáron kipróbálom, amikor külön szobában fog aludni a tesóktól.

Mostanában az én éjszakáim elég szaggatottak.
11 után fekszem le, nem ritka, hogy csak éjfélkor,
Terka 1-szer vagy 2-szer ébreszt,
Bojka meg köhög pár napja. Megy a hideg párásító egész éjjel, hajnalban mégis fojtogatja a száraz köhögés. Fel se ébred rá szerencsére, de én igen, és már nem tudok visszaaludni.

Viszont mindennek a jó oldalát nézem, gyönyörűek a hajnalok:
nyitott ablaknál gépezek, kávézok, hajnalizok, friss a levegő, csiripelnek a madarak :)