2014. március 31., hétfő

Szép dombóvári hétvége

Március utolsó hétvégéjét Dombóváron töltöttük.
Vonattal mentünk már péntek délután, és csak vasárnap este jöttünk vissza.
Olyan gyorsan elrepült, sok remek programot szerveztünk, és nagyon jól éreztük magunkat!

A pénteki vonatút nagyon tanulságos volt. Egy gimis osztálytársam anyukájával utaztunk végig, aki a két szép unokájáról áradozott egész úton. Mint kiderült: az egyik siketen született, most már (2 fülműtét után) valami készüléknek köszönhetően hall valamennyit, és beszélni is megtanult; a másik kisfiú pedig 3 éves, még nem szobatiszta, még nem beszél, és egyéb jel is utal arra, hogy autista.
A nagymamának mégis ez a két kis unoka jelenti a boldogságot, és hálás értük.
Ráébresztett, hogy mekkora ajándék a 3 makk egészséges lányunk!

Szombat délelőtt a Művelődési házban voltunk, az óvodák és a bölcsöde szervezett játszós napot.
Riti a mamával megnézett egy színdarabot, amit az óvónők adtak elő, utána meg kézműveskedett;
A fogfájós nyuszi és a róka meséje
nagyon élvezte a Rita is, a mama is
Rita teljes beleéléssel meséli, hogy miről szólt a mese
 Bojkát nem lehetett semmivel se elcsalogatni a csúszdától, trambulintól és mászókától, Péter papa felügyelte;
itt épp Rita csúszik, de ezen látszik a csúszda
 Terka meg a bölcsisek szobájába élvezte egy bölcsis néni osztatlan figyelmét, mini-trambulinozott, csúszdázott, csacsigolt és kúszott-mászott.

megpihentek
A végén táncház volt, amibe a lányok csak úgy álltak be, hogy én is mentem Velük. Készült pár kép rólunk, de mind közül ez a legjobb:
Itt Bojka már olyan fáradt volt, hogy rajtam lógott, így táncoltam Vele, közben Rita hajában igazgatom a csatot.
Na, ilyen egy nagycsaládos anyuka:)

Ebéd után aludtunk egy nagyot, és délután gyorsan sütöttem egy tepsi diós csigát, és lementünk családilag piknikezni a "Békepark"-ba.
Gyerekként sokat játszottam ott mamikám felügyeletével, és még megvannak ugyan azok a játékok:)

hajó-hintáztunk
rakéta-mászóka
rakéta-csúszda
együtt csúsztunk le
Terka is élvezte:)
Nem volt nálunk fotó-állvány, így családi csoportkép nem készült.

Vasárnap délelőtt elsétáltunk a misére, ahol a csajok szerintem jól viselkedtek (Gábor máshogy érezte),
és utána még ebéd előtt lesétáltunk újra a Békepark-ba.


Ebéd után, a gyerekek alvásidejében Gáborral kimentünk a temetőbe és lemostuk a mamikám sírját.
Csilli-villi lett, a bogarak korcsolyáztak a márványlapon:)
Utána Gábor még lemosta a mama kocsiját, és úgy mentünk haza.

Felhívtuk a Tántit és felköszöntöttük (31 éves lett).
Rita sokáig beszélt Vele, Tánti elmesélte, hogy volt tortája, volt rajt gyertya is, és elfújás közben kívánt valamit.
Erre Rita megkérdezte a maga gyermeki őszinteségével: "AZT KÍVÁNTAD, HOGY NEKED IS LEGYEN GYEREKED?"
Állítása szerint nem:)

Kapkodva készülődtünk, pakoltunk. 20 perccel a vonat indulása előtt léptünk ki a lakásból (gyerekekkel 30-40 perc a menetidőnk)
Mama autóval lehozta a csomagjainkat, Péter papa is jött segíteni (babakocsiban tolta a Bojkát), Terka Gábor hátára lett kötve, én meg Rita kezét fogva szaladtam az állomásra.
Mindenki jól bírta, versenyeztünk, és szerencsésen elértük a vonatot.
Ráadásul előállt az a helyzet, ami még sosem fordult elő: mama és Péter papa a peronon egymás mellett állva integettek nekünk.

A vonatút megint jól telt, a lányok csak ettek és ettek, csacsogtak és ficeregtek.

Klassz kis hétvége volt, sok-sok nevetéssel és sok-sok élménnyel!







2014. március 27., csütörtök

Riti ovis diétája

nagyon büszke vagyok a nagylányomra, amiért olyan hősiesen lemond a tejes ételekről és italokról, hogy ne legyen ekcémás a keze.

Gábor egyszer az ablakon keresztül látta, hogy uzsinál visszautasította az óvónéni által kínált kockasajtot, és csak az üres kiflit ette. Persze az óvónőnek kínálni se kéne, de egyszerűen nem bírják megjegyezni, hogy Rita nem ihat/ehet tejeset.

Ma ebédre gyümölcsleves volt, és Rita kapott külön egy másik félét, gondolom amibe nem raktak tejszínt.

Ráadásul a Dorina 5. szülinapját ünnepelték, túrótorta volt, és Rita nem a tortából kapott, hanem bontottak Neki csokis perecet.

Ezek nagy eredmények, de persze a kifli és a csokis perec se teljesen tej-mentes, mégis sokkal jobb, mint a kockasajt és a túrótorta.
Én már ennek is örülök! És annak, hogy már az óvónők is megértették, hogy ez nem úri huncutság, hanem valódi gond, ami kis odafigyeléssel nagy javulást hoz Rita bőrének.

Minden hétfőn, szerdán és pénteken tej/kakaó/tejeskávé van a reggelihez, amiből Rita nem ihat.

Egy hős!!!

2014. március 25., kedd

szopi-helyzet

Terka szopizási kedve szemmel láthatóan megcsappant.

Sose tudom, mikor cicire rakom, hogy vajon el fogja-e fogadni, vagy úgy néz rá, mintha fogalma se lenne, mit akarok ezzel!

Néha meg beveszi, már kezdek örülni, erre jól ráharap és elengedi. Ilyenkor lerakom, és elmászik.

Szívesebben eszik már velünk, és iszik a csőrös poharából vizet.

Azért éjszaka még elfogadja (szerencse), így vissza is alszik vele.

Hát ez van, Terka is nagylány már, a cici meg bébiknek való!

a többiek is 1 éves és 1 hónapos korukban hagyták el a cicizést, de akkor már pocakban volt mindig a kistesó, azt hittem azért, de ezek szerint ez van belekódolva a Pólya-lányokba:)


2014. március 22., szombat

büntetés

Tegnap délután kimozdultunk a Gáborral, és Terkától büntetést kaptam.
Nem volt hajlandó szopizni, és annyira tele volt a mellem, hogy majd'szétdurrant.

Be se vette a szájába, elfordult.

Ha mégis belejátszottam a szájába, akkor megharapta.

Nagyon szenvedtem, fejtem a csapba, és reménykedtem, hogy éjjel, félálmában elfogadja és kiszívja rendesen.

Szerencsémre így is lett, 3-kor szopizott az egyik cicimből, 5-kor meg a másikból.

Ma meg le se tudom magamról hámozni, csak nálam érzi biztonságba magát:)


2014. március 21., péntek

aranyosság

Tegnap este telefonon beszéltem a Mamával, amikor is egy kérdése előhozott egy aranyos sztorit, amit annó elfelejtettem dokumentálni, most pótlom.

A kérdés így hangzott:
Mama: " hogy álltok cipőtisztító szerekkel?"

Egy darabig hallgattam, majd bevallottam, hogy szinte csak Mikulás előtt szoktunk cipőt-pucolni.

És az aranyos történet ehhez kapcsolódik:

Rita látott egyszer, amikor épp a csizmámat mostam le szivaccsal, és rögtön Ő is hozta az övét: "Jön a Mikulás!" felkiáltással:)

Ez a szituáció a Bojkával is előfordult már.

Azt hiszem ez jól mutatja, hogy milyen ritkán jutunk el a cipőpucoláshoz, ami ciki, de így van!

2014. március 19., szerda

ovis csere-bere

Rita elkezdte cserélgetni a dolgait az oviba.

Mamától kapott egy gyűrűt, amiért hetek óta nyaggatott már minket, erre az első nap elcserélte Dorinával egy Filly Pónira.

Hordozta, mint a véres kardot, mindenkinek mutogatta és elmesélte, hogy a gyűrűjéért cserélte el a Dorinával örökbe.

Hétvégén többször elveszítette, de mindig meg is lett.

Visszavitte az oviba, és Dorina elcserélte vele egy Hello Kitty-s karórára (gagyi műanyag, cukorkák lehettek benne).

 

Bezárva

Nagyon ijesztő dolog történt ma velem, aminek több tanulsága is van, a végén levonom.

Bementem a fürdőszobába teregetni, és becsuktam az ajtót, hogy a Terka ne jöjjön utánam és ne álljon föl a wc-be kapaszkodva.

Egyszer csak kattanást hallok, Bojka bezárta az ajtót kulccsal, amit aztán gondosan ki is vett a zárból.
Hiába kértem, hogy nyissa ki, nem tudta, csak sírt, hogy jöjjek ki.
A telefonom persze nem volt nálam.

Kétségbeestem. fogalmam se volt, hogyan fogok kiszabadulni, mikor, és addig mi lesz a lányokkal a nappaliban.

Befejeztem a teregetést, és közben gondolkodtam a megoldáson. Arra jutottam, hogy ha nem tudja kinyitni, akkor az ablakon fogok kikiabálni az Adrinak a játszótérre, hogy hívja föl a Gábort és rendelje haza, hogy kiszabadítson.

Bojka kicsit lehiggadt, odahívtam az ajtóhoz, és szépen kértem, hogy rakja be a kulcsot a lyukba, majd fordítsa el.
Elég hamar sikerült Neki, és én boldogan öleltem magamhoz a csupa takony és könny kislányomat!

Remélem megijedt annyira, hogy többet nem játszik a kulccsal és nem zár be ajtót önkényesen.

Én pedig leszűrtem a következő tanulságokat:

- ha bemegyek egy ajtón, nem hagyom kívül a kulcsot, mert bárki rám zárhatja,

- mindig magamnál tartom a telefonomat, hogy tudjak segítséget kérni.

Azért az is vicces lett volna, ha felhívom a Gábort, hogy jöjjön haza kiszabadítani, és mire hazaért, Bojka megoldotta volna. ha nálam lett volna a telefon, tuti ezt tettem volna rögtön.

Végső tanulság: Bojka ügyesen tud kulccsal zárat csukni és nyitni:)))




2014. március 16., vasárnap

Hogyan ültettünk le egy papot

Tegnap este elmentünk az antióchiás nagyhétvége kiengesztelődési estéjére.
Sikerült egy jót gyónnom Pió atyánál, és utána a folyosón hallgattuk a szép dallamokat, elgondolkodtunk az életünkön, hálát adtunk a családunkért és erőt kértünk ahhoz, ami ezután vár ránk.

Végzett a gyóntatással Király Józsi atya, aki az antióchiások választott papja, Ő szokta a szentségimádás után elrakni az oltáriszentséget.
Ott állt az ajtóban, de a gyerekek még énekeltek, egymás után a szebbnél szebb dalokat, addig az atyát hellyel kínáltuk a folyosón mellettünk.
Azt mondta, hogy nem ül le, egész eddig ült (órákon keresztül gyóntatott).

Ez a párbeszéd zajlott köztünk:

atya: "hogy vagytok?"

mi: "köszönjük, jól!"

atya: "és hogy van a gyerek?"

Feltűnt nekünk az egyes szám, Gábor visszakérdezett:

"hol tartasz?"

atya: "egynél"

Gábor: "három gyerekünk van"

Na, itt tolta odébb a cuccokat a padon és lehuppant mellénk.
Tudtunk olyat mondani, amitől leült:)))

Az infó, hogy mindhárom lány még jobban ledöbbentette.

Aztán a lakásunk után érdeklődött. Csodálkozott, hogy még mindig a tetőtéri kis lakásunkban lakunk ennyien, és még elférünk. Kértünk egy fohászt, hogy sikerüljön a közeljövőben elköltözni egy kertes házba.

Sok erőt kívánt, és minden jót a továbbiakhoz. Ránk is fér:)

2014. március 12., szerda

Délelőtti játszóterezés

Azért írom a "délelőtti" jelzőt, mert amióta kijött a jóidő, délelőtt és délután is játszóterezünk 2-2 órát.

Tegnap délután adtam először cipőt Terka lábára, és vezetgettem, mert már hisztizett a babakocsiban.

Szóval a ma délelőtti játszóterezésünk képekben:

sokáig ácsorgott a pad mellett
bankkártyát evett
Gréti hintáztatta Bojkát:

Terka már álmos volt 11:40-kor, nem aludt délelőtt semmit:
Feljöttünk, ebédeltünk, Terka közben elaludt:


Riti haja

Egyre dúsabb Riti haja, reggelente olyan a feje, mint az oroszlán sörénye:


Aztán az oviba már mint jólfésült kislány megy:



2014. március 7., péntek

-1 gyerek a hétvégére

Mama elvitte a Ritát egész hétvégére, a tervek szerint csak vasárnap délután hozza vissza.
már egy hete készülünk erre az első mamás hétvégére, nagyon várta, az induláskor mégis elbizonytalanodott. Azt akarta, hogy én is menjek.

Ugye nem kicsi még ehhez?!?! Hogy egy hétvégét nélkülem és az apja nélkül, csak a mamával kettesben töltsön.

Mama is izgatott, de nagyon ügyes, biztosan minden rendben lesz, és jól fogják érezni magunkat együtt.

Holnap délelőtt a Művelődési házba mennek kokárdát és huszárcsákót készíteni, ebéd után (alvás helyett) elmennek kirándulni és medvehagymát szedni.

Vasárnap délelőtt mise a program, és délutáni alvás után jönnek vissza.

Fura érzés, kíváncsi leszek én hogy fogom bírni ezt az első 2 napos különlétet.

Majd beszámolok erről a rendhagyó hétvégénkről hétfőn.


Kazán

Március 1-jén, szombat este elromlott a kazánunk. Mosogatni akartam a szülinapi buli után, és nem melegedett a víz. Kértem Gábort, hogy nézze meg, nem kapcsolta-e ki valamelyik gyerek.
Látta, hogy egy piros lámpa villog rajta. A kézikönyv szerint próbálta elhárítani a hibát, de nem sikerült, így felhívta a Zóka szervízt.

Hétfőn ki is jött egy szerelő, de nem tudta megcsinálni. Elvitte az alaplapot javítani, mert egy új alaplap 120 ezer Ft körül lett volna.

Csütörtökön hozta a megszerelt alkatrészt, egy relé égett ki rajta, azt kicserélték.
Visszarakta a helyére, de úgy se ment a kazán, a ventilátor is elromlott, valószínűleg a kiégett relé rontotta el a ventilátort, így a kettő hiba összefügg.

Új ventilátort csak jövő hétre tudtak volna rendelni (25 ezerért), de szerencsénkre volt egy 3 hetet használt kazánjuk, amiből kivették a ventilátort, és 20 + munkadíjért másnapra ígérték.

Ma egy másik szerelő jött, hozta az alkatrészt, berakta, 5 perc alatt elkészült, működött és végre újra folyt a meleg víz a csapból.
Fizettem újabb 27 ezer Ft-ot, és amint elment a szerelő, megmostam a hajam:)

Reméljük most egy darabig örökös, és kiszolgálja még azt a rövid időt, amíg itt lakunk ebben a lakásban:)

És a lakás dicsérete: 1 hét alatt nem ment a hőmérséklet 19 fok alá. Végig 20-20,5 fok volt, utolsó nap reggelén ment le 19,5-re.
Pedig még a nap se sütött a héten, viszont nem volt hideg kint sem (5-10 fok).

Gyerekek élvezték a babakádban locsizva fürdést, nekem se okozott nagy gondot a kádban lavórból mosakodás, de Gábornak kicsit körülményes volt.

A mosogatáshoz is vízforralóban melegítettünk vizet, és végre én is álló vízben mosogattam, hisz máshogy nem lehetett.
Ez alatt az egy hét alatt spóroltunk vizet, az biztos.

A lakást melegítette még a sütés és főzés. A sütő ajtaját kinyitottam, amikor megsült benne a kenyér, így a lakást melegítve hűlt ki.

Okosan szellőztettünk, így tudtuk megőrizni a 20 fokot.

Sokat tanultunk az esetből, spórolási lehetőségeket, és azt, hogy egyáltalán nem olyan természetes, hogy melegzíz folyik a csapból. Most egy darabig értékelni fogjuk:)

2014. március 3., hétfő

Terka baba 1 éves

Gondoltam fotókkal dokumentálom a mai napját, ami nagyjából megegyezik egy átlagos napjával.

Reggel fél 7 körül ébredt:
Taknyosan ébredt, orrszívással kellett kezdenünk a napot:
Még reggeli előtt meséltünk:
Ünnepi reggelit készítettem, banános paleocsintát (a nagylányoknak kakaóporral rétegezve palacsintatortaként szolgáltam fel).
Az 1 éves nagylány egyedül csipegette fel a tányérjára tépkedett darabkákat:
Délelőtt felmászott többször a Bojka ágyára, rugózott a leesésgátlónál:
Játszottak a zenélős szőnyegen:
Bojka mesélt a Terkának (A három kismalac és a farkas):
http://www.youtube.com/watch?v=7NtWXTZBKQY&feature=youtu.be

Tépkedte a papírzsepit:
Aludt egy rövidet délelőtt:
Ébresztettem, hogy délután is legyen alvás, de vidáman ébredt, ahogy szokott:
Gábor hazaért ebédre az ügyintézésből, lefotózott minket a születése percében:
2014.03.03. 12:42
Szépen egyedül ebédelt (húsgolyókat):
Ebéd után Bojkát lefektettük.

Jött a kazánszerelő, rossz hírt mondott, valami panel romlott el, új alkatrész bele 120 ezer Ft lenne, ha elviszi és megszerelik, akkor az "csak" 30-40 ezer Ft! Ez a hónap is mínusszal fog záródni, és még jó pár napig melegvíz és fűtés nélkül leszünk:(

Gábor szaladt tovább ügyeket intézni, én meg lefektettem a Terkát, majd elmosogattam(még jó, hogy van vízforralónk).

Uzsira sütöttem sztracsatellás muffint, az egyikbe megint beleszúrtuk az 1-es számgyertyát, és a napján is felköszöntöttük a kicsi Terka babát.
Morzsa party-t tartottunk, annyi süti maradt a hétvégéről:
Terka baba benyomott egy muffint:
Apját is megetette:

A délután tombolással telt, ahogy a téli esték szoktak, amikor be vagyunk zárva a 4 fal közé.
A gyerekek futkároztak, sikítoztak, játszottak.

Sokan megjegyezték a jeles dátumot (2013.03.03.), kaptam sms-t:
- Adritól (játszótéri anyuka-társ),
- Julcsitól,
- Spengler Katától,
- Lizitől és Petrától

Hívott telefonon:
- nagyi,
- mama,
- keresztanyám Gabi
- Tánti

és sokan a fb-on köszöntötték.

Este 8-kor elvittük fürdetni, utána szopizott és el is aludt a kis Drága!