2013. február 27., szerda

Bojka 20 hónapos

Elmaradtam a Bojka hófordulós beszámolójával. Már annyira nem a jelenben élek, minden gondolatomat a közeli és távolabbi jövő köti le, amikor is 3 gyerekes nagycsalád leszünk:)

Szóval hétfőn volt Borikám 20 hónapos, és egy tündérbogyó. Bújós, hízelkedős, mosolygós.
Vidáman kel, akkor is, ha ébresztjük, első szava általában: TITA (Rita). De ha mondom Neki, hogy Rita óvodában van, elfogadja, és keres magának más elfoglaltságot.

Magától csak 8 után ébred, de hogy pontosan mikor, azt sose tudom, mert nem szól. Jól elvan egyedül az ágyban, szeret lustizni.

Reggel rögtön ébredés után nem tud enni, ebben tiszta apja:) De ha megéhezik, megy az etetőszékhez vagy felmászik egy rendes székre, és enni kér: "KESZ" (keksz) vagy "KENYÉ" (kenyér). Ez utóbbit megkenem zsírral, vajjal vagy valami kencével, katonákra vágom és adogatom a szájába (ha elé rakom, sokat töm be egyszerre, és ha nem bírja elrágni egyszerre, kiköpi mindet).

Szeret játszani a kirakóval, formabedobóval, sokat nézeget mesekönyvet, lapozgatja, babanyelven "mesél" belőle.

Amikor kirakózik, édesen mondja, kérdő hangsúllyal: "IDE?" "ODA?"

Tízóraival nem szoktam megkínálni, de bármikor tud enni és szinte bármit:)

Ebéd: szereti a leveseket (cukkini krémleves, brokkoli krémleves bogyóval), húsokat, rizst, paleós nokedlit, párolt lilakáposztát.

Ebéd után megy aludni a kacsával ("KÁCSÁ") és alszik kb. 3-ig.

Nagyon örül, amikor megjön az apja a Ritával. Rita akarja ölelgetni, szeretgetni, de Ő inkább az apjához fut, Neki örül jobban. Aztán persze kipakolja Rita ovis hátizsákjából a "kincseket", éa estig együtt szaladgálnak, bohóckodnak. Jó nézni Őket!

Vacsira húst eszik hússal (ha van, akkor oldalast, ha az nincs, akkor sonkát, szalámit, kolbászt), de szigorúan kenyér nélkül. Zöldségeket se fogad el hozzá, csak a savanyúság uborkát.

Este 8 körül viszi apja tusolni, aztán szépen elalszik egyedül, amíg Rita is elkészül (tusolás, öltözés, meseolvasás, ima).

Fogak száma: 16 (csak a leghátsó rágók nem bújtak még ki)
Súly: doktor néninél pénteken 11 kilónak mérték (egy tiszta pelus volt rajta)
Magasság: a doktor néninél pénteken 86 centinek mérték, de jól kihúzhatták, mert ha a földön áll, "csak" 82 cm:)


2013. február 25., hétfő

Beindult a gépezet

Ma reggel ellátogattam a nőgyógyászhoz, aki a terhesgondozást végzi.
A kenet levétel miatt volt fontos, mert ha nincs negatív eredmény a kiskönyvemben, akkor feltételezik, hogy baj van, és szülés után engem antibiotikummal tömnek (biztos ami biztos alapon), ami persze átmegy az anyatejjel a babába is, és a gyereket 4-5 napig megfigyelik, és addig a Klinika vendégszeretetét kéne élveznünk.
Na, ezt a tortúrát akartam megakadályozni a ma reggeli orvosi vizittel, de beindult egy másfajta gépezet, aminek igazság szerint már 2 hete kellett volna beindulnia (heti egy UH és egy NST).

Kaptam beutalót mindkettőre. Holnapi nap kell mennem fél 10-re NST-re a Klinikára és fél 11-re UH-ra a Veress Endre rendelőintézetbe. Azt még nem találtam ki, hogy mindezt hogyan fogom megoldani a Bojkával, de megoldom!

Ja, és a jó hír a végére: a méhszájam már majdnem 3 ujjnyira van nyitva:))) A doki szerint gyors szülésem lesz, azonnal menjek, ha beindul a dolog:) Azért remélem kihúzom hétvégéig, hogy márciusi legyen a Terka:)

2013. február 21., csütörtök

Riti ma reggeli kérdése

Reggel felhívott a Gábor a kocsiból (piros lámpánál), hogy elmesélje, mit kérdezett tőle az előbb drága elsőszülöttünk:

"APA, HOGY LEHET AZ, HOGY A FIÚK BUTÁK, A LÁNYOK MEG SZÉPEK???"

Nem tudom ezt honnan vette, hisz mi sose butáztunk le egy fiút se, sőt, senkit se, max. a viselkedésre mondjuk, hogy "ez butaság".

Talán tapasztalat, mert az ovis csoportjukban elég sok olyan fiú van, aki sokat "butáskodik":)

De senki fiú olvasó meg ne sértődjön ezen a bejegyzésen! A lányok viszont legyenek magukra büszkék, hisz mind SZÉPEK!!!

2013. február 20., szerda

Jobban vagyok

Ma már sokkal jobban voltam. Se lázam, se fejfájás. Néha még köhécselek és az orromat is fújom (sokkal ritkábban, mint tegnap).

Gyerekeknek is folyik az orra, de semmi más, remélem nem fertőztem meg Őket!


2013. február 19., kedd

Beteg vagyok:(

Tegnap délután a száraz köhögésem mellé társult tüsszögés, nátha, hőemelkedés és ennek következtében fejfájás is:(
Mikor Gábor hazaért a Ritával, gyorsan kivasaltam és ágynak estem:(

Az éjszaka is rémes volt. 3-ig vacogtam a dupla takaró alatt, aztán bevettem 2 Panadol extrát és úgy kiizzadtam, hogy a pizsimből és a párnámból is csavarni lehetett a vizet.

De reggelre jobban lettem. Letusoltam, hajat mostam és remélem túl vagyok a nehezén.

Hát sajnos nem:( Ma napközben is nagyon ramatyul voltam. Egész délelőtt a kanapén vegetáltam, Bojka szabadon garázdálkodhatott (bement a tv mögé, kipakolta a Rita összes fölsőjét a komódjából és kihordta a nappaliba). Délre 38 lett a lázam. Vettem be 2 Panadol Extrát, Bojkát megebédeltettem, én meg ebéd nélkül feküdtem le aludni.

Du. se voltam sokkal jobban, de a fejem talán kevésbé fájt, mint tegnap.
A köhögéstől meg már izomláz van a hasizmaimban:( Szegény Terka, kellemetlen lehet Neki a köhécselésem:( Mintha földrengést élne át!


2013. február 17., vasárnap

Riti aranyköpései

Mama hozott egy Okos Ovis foglalkoztató füzetet.
Rita kinyitotta, és "felolvasta" mi a feladat: "ITT AZT KELL MEGKERESNI, MI A TÜKÖJTOJÁS!" (kakukktojás helyett)

Borika lehúzta félig a harisnyáját, és úgy szaladgált. Rita megszólalt a kanapéról nagy bölcsen:
"BOJIKA, HA ÍGY SZALADGÁLSZ, AKKOJÁT FOGSZ ESNI, MINT A HÁZ!"


2013. február 16., szombat

Ovis farsang

Teljes létszámmal (4,5-en) kivonultunk Riti első ovis farsangjára.

Rita nagyon élvezte, végig elemében volt, ugrált, szaladgált, táncolt, tapsolt és mosolygott-nevetett:) Jó volt nézni:)

Bojka is élvezte a forgatagot. Minden óvó néni megbabusgatta egy kicsit, a gyerekek is körbeállták ("de cuki") és simogatták.

Beszéljenek a képek helyettem:

a 3 barátnő játszik
még a buli kezdete előtt
csak csajok
kis gombalány
barátságos tigris-bigris
Riti a kifutón (ezt is élvezte)

 A nagycsoportosok felvonulását a Pólya lányok így nézték:


Volt körtánc:
Székfoglaló játék (erről sajnos nincs se kép, se videó), de Gábor és Riti nagyon ügyesek voltak, sokáig játékban maradtak:)

 Gábor táncolt a két lánykájával:


Volt tombolasorsolás, és 5 szelvénnyel 2-t nyertünk:

az autót a dadus néni nyerte, és odaadta Ritának
7 órára harangoztak, amikor kijöttünk az oviból.  Attól tartottunk, hazafele el fognak aludni a lányok a kocsiban, ezzel szemben még otthon is pörögtek (bezzeg mi a Gáborral dőltünk jobbra-balra a fáradtságtól).


2013. február 12., kedd

Riti GOMBA lesz a farsangon

Riti gombának szeretne beöltözni a farsangon.

Mama van megbízva, hogy megalkossa a kalapját (fehér foltokkal tarkított piros anyaggal bevon egy szalmakalapot).

Sikerült vennem Neki egy szép fehér ruhácskát, ami még kicsit nagy volt, így a vállpántjait beljebb kellett varrnom. Rita meg is szólt, hogy "ANYA, TE NEM TUDSZ VAJNI!" Kedves gyermek:) De azért sikerült:)
Kaptunk a ruhához egy mohazöld harisnyát is, ami szintén nagy, de azt nem tudjuk felvarrni, nincs másik, így jó lesz!

Így néz ki a kicsi gomba, még kalap nélkül:

Van a ruhácskához egy hatalmas gallérú kabátka is, de ahhoz tényleg nem tudok eléggé varrni, hogy azt is "lekicsinyítsem":)

Riti is le akarta fényképezni a nagy hasam:) Ilyen lett a kép (a nagy hasam valóban látszik rajta):

36+4
És a gomba-kislány teljes pompájában:

És Bojka a kis tigris:

2013. február 11., hétfő

Riti újra oviban

Riti ma reggel, majdnem 2 hónap kihagyás után újra oviba ment. Kicsit aggódtam, de szerencsére lelkesen ment.
Vica és Marci itt aludtak nálunk, reggel a gyerekek együtt játszottak, mikor Gábor szólt a Ritának, hogy jöjjön, mert indulnak az óvodába.
Rita felugrott és örömében ugrálja mondogatta: "DE JÓ, MEGYEK OBODÁBA!"

Az oviban a gyerekek körbeállták, ölelgették, az Erika néni is nagyon kedvesen fogadta, Rita élvezte a figyelmet:)
Megkönnyebbültem, hogy ilyen simán ment az első nap.

Ebéd után, alvás előtt volt egy kis sírás, Rita az apját hiányolta. De megkapta a cumit és szépen elaludt.

Lelkesen mesélte, hogy volt ma torna és néptánc is, és holnap is megy oviba!:)



Terka szivat - újra kórházban voltam

Egész vasárnap görcsölt a hasam. De nem ciklusosan, hanem összefüggően.
Este, a gyerekek lefekvése után én is követtem példájukat, gondoltam, ha tudok aludni, akkor még nem szülök, ha meg nem, akkor irány a Klinika.
El tudtam aludni, de éjfélkor arra ébredtem, hogy nagyon fáj! Voltam wc-n, tusoltam sokáig jó forró vízben, de nem enyhült.
Mondtam a Gábornak, menjünk!

Vicát hívtam, 10 percen belül itt volt a Marcival (aki hősként viselkedett, egy nyafogós szó se hagyta el a száját, pedig biztos legszebb álmából ébresztette a Vica és hozta át a hideg télben hozzánk az éjszaka közepén).

Beértünk a Klinikára. Egy fiatalka kedves szülésznő volt, aki felvette az adataimat, kitöltött egy csomó adatlapot, bekísért egy szülőszobába, rám kötötte az nst gépet, majd felébresztette az ügyeletes szülészorvost. Még örültem is, amikor mondta, hogy szól a doktornőnek:)

De amikor a doktornő bejött álmos, morcos képpel, ránézett az nst-görbémre, és megkérdezte, hogy miért jöttünk be, voltak fájásaim? Csodálkoztam, hiszen nem múltidőben, hanem az adott pillanatban is folyamatosan görcsölt a hasam (mint menstruáció első napján szokott).

Ezután jött csak a fekete leves. Megvizsgált, és azt mondta, szűk 1 ujjnyira vagyok nyitva. Majdnem felröhögtem kínomban. Hisz már karácsonykor is niytva voltam 1 ujjnyira, azóta medig többször görcsölgettem, nem is beszélve erről a hosszú vasárnapról, mikor egész nap csak fetrengtem a görcsöléstől.

Kimehettem a folyosóra a Gáborhoz (mert ezalatt a majdnem 1 óra alatt nem jöhetett bent velem), ekkor volt 1 óra. Elmondtam Neki, hogy mi a helyzet, vagyis hogy nincs helyzet, vak lárma volt az egész, valószínűleg nem szülünk még, hacsak oxytocin-nal ki nem robbantják belőlem (ezt nem akartam).

Szegény Gábor tiszta kómás és álmos volt, passzivitása és közönyössége még mérgesebbé tett. Egy darabig sétálgattam, simogattam a hasam, hogy induljon be a dolog, aztán eszembe jutott, hogy írok az Erikának. Megkérdeztem Tőle sms-ben, hogy nem dolgozik-e véletlenül. Felhívott, hogy épp dolgozik. Elmondtam Neki a történetet. Helyeselte, hogy bejöttünk, hisz 3. gyereknél már gyorsan mennek a dolgok, de azt nem értette, miért nem engednek haza (megkérdeztem, és a doktornő azt mondta, hogy haza már nem engednek, esetleg a terhespatológiai osztályra).
2-kor visszamentem, addigra már a mensis görcseim is elmúltak. Persze az nst se mutatott fájásokat és a méhszáj se változott, így javasolták, hogy küldjem haza a férjemet és lekísérnek a patológiára.

Erika egy három ágyas kis szobába helyezett el, mondta, hogy ne nagyon pakoljak ki, és a reggeli viziten kéredzkedjek haza.

A hasam nem fájt, mégse tudtam aludni (az egyik szobatársam horkolt, kényelmetlen kemény volt az ágy és járt az agyam mindenen, főleg az otthon alvó családtagjaimon).

Reggel fél 6-kor Erika elköszönt és hazament.

A reggeli viziten egy idős doktor bácsi elrendelt nálam egy vérképet, egy nst-t és egy UH-ot, és kilátásba helyezte, hogy ha minden rendben lesz, akkor hazamehetek.

Nagyon örültem, de csiga lassúsággal történtek a dolgok. A vért 8 körül vette le egy orvostanhallgató, utána lehetett csak reggelizni (persze nem volt paleós kaja, így a táskámból ettem pár kekszet, amivel nem laktam jól).

Vártam, hogy hívjanak nst-re, de csak 10-kor kerültem sorra. Az egyik szobatársam (koraterhes) egész délelőtt vesetálba hányt, én meg nem bírtam nézni/hallgatni, inkább kiültem a társalgóba olvasni és rejtvényt fejteni (éjjel valami sugallatra beraktam a táskámba egy rejtvényújságot).

Az nst-t se sikerült elsőre elkészíteni, valamiért nem nyomtatta a gép a görbét, persze ezt 15 perc után vették észre, így előről kezdődött a 20 perc.
Szerencsére a Terka szívhangja jó volt végig, de nem tetszett Neki a molesztálás, össze-vissza pörgött bennem, feszengett, így ott se tudtam aludni, pedig a félhomály alkalmas lett volna hozzá).

Az ebéd is későn jött, már kopogott a szemem. Karfiol levest kaptam, amit megettem, de a másodikból csak a húst (finom főzelékbe csak beleszagoltam).
Nem laktam jól, de a hangos gyomorkorgásom legalább elmúlt.

Ebéd után, fél 2 körül jött egy doki UH-ozni. Én voltam az első, és ott is mindent rendben találtak (2900 g már a becsült súlya).

A délutáni viziten a reggeli doki azt mondta, örül, hogy minden eredményem jó lett, holnap reggel haza is mehetek. Beleszóltam, hogy én ma szeretnék hazamenni, mert a gyerekeim már otthon várnak.
Belement, de mondta, hogy még várjam meg a reggeli vérvétel eredményét, és zárójelentést csak holnap tudnak adni.

Gábor fél 4-kor indult el értem. Akkor megkérdeztem a nővérpultnál a véreredményemet, persze minden jó volt. De a kötözködős nővérke mondta, hogy ha elmegyek, azt fogják ráírni a zárójelentésre, hogy "ismeretlen helyre távozott". Bántam is én, hogy mit írnak rá, örültem, hogy végre kiszabadultam a Klinikáról.

Megfogadtam, hogy legközelebb akkor megyek be, ha elfolyt a magzatvizem, vagy már tolófájásaim lesznek.

Gyerekek nagyon örültek nekem:) 

2013. február 2., szombat

Tánti hiányolás

Rita nagyon sokat emlegeti, hogy hiányzik Neki a Tánti!

A héten Judit néni mondta, hogy amikor Rita a játszóházban csuklott, azt mondta, hogy "BIZTOS A TÁNTI EMLEGET!"

Időnként megkérdezi, mikor jön a Tánti. Akkor mondjuk Neki, hogy akkor, amikor a Terka megszületik (március elején).

Azt is mondta, hogy várja a húsvétot, mert akkor itt lesz a Tánti (sajnos nem, de tavaly együtt húsvétoltak).

Egyik este skype-oltunk a Tántival. Riti nem nagyon akart Vele beszélgetni, inkább családi videókat szeretett volna nézni, így hamar elköszöntünk. Aztán a nyári videókon a Tánti is rajta volt. Mondta, hogy "ÚGY HIÁNYZIK A TÁNTI". Mondtam, hogy pedig most nem akart Vele beszélni. Erre Ő: "NEM ÚGY, HANEM HOGY LEGYEN ITT!"

Ma este, esti mese helyett családi videót kért, de olyat ám, amin rajta van a Tánti is!

Szóval Tánti ne aggódj, nem mostanában fog Téged a Riti elfelejteni!!!