2017. január 30., hétfő

Bekeményítettem

Elegem lett az éjszakai szoptatásból. Mert a ded már 13 hónapos, és jó húsban van, szinte mindent eszik napközben, amit én, és úgy éreztem, hogy már nincs szüksége arra, hogy éjjel is 1,5-2 óránként cicizzen. Kezdtem ijesztően fáradt lenni. Amikor felmosás közben megijedtem a saját tükörképemtől, az már azért durva.

Péntekről szombatra éjjel kezdtem, az éjszakai ébredésekor csak a cumit adtam vissza a szájába és lefektettem. Kicsit sírt, kb. 1 percet, aztán visszaaludt. 4-kor ébredt újra, akkor kapott cicit, és aludtunk reggelig.

Szombatról vasárnapra éjjel már úgy volt, hogy amikor felébredt, felállt az ágyába, és ahogy mentem hozzá, nem nyújtózkodott, hanem visszafeküdt:) Így nem szoptattam meg egyszer se, de azért párszor felébresztett.

Vasárnapról hétfőre ébredt 1/4 11-kor, amikor lefeküdtem, sírt. Kivettem, sírva dörzsölte a szemeit, cumit se fogadta el. Tartogattam kb 1 percig, megnyugodott. Cumit adtam a szájába, tartogattam még 1 percet és visszaraktam. Aludt tovább:) Éjfél körül is ébredt, visszaadtam a cumit, utána eseménytelen volt az éjszaka.
De én nem tudtam reggelig aludni. Sokszor felébredtem, megnéztem az órát, és 5-kor kivetett az ágy. Már "eltört" a derekam. Ezt arra mondjuk, amikor annyit fekszünk, hogy már mindenhogy kényelmetlen, fáj a derekunk.

Ilka okos kislány, hamar rájött, hogy nem érdemes ébrednie, ha nem kap cicit. Inkább alszik.
Az én testem nehezen veszi a változást, a pozitívat is:)

Meglátjuk, hogyan alakul Ilka napközbeni alvása, ha már átalussza az éjszakát.

Szombat este későn fektettünk (10 körül), éjjel is jól aludt, reggel későn ébredt (8 körül), délelőtt nem aludt semmit (misén voltunk), csak ebéd után fél 2-kor került ágyba. Akkor viszont húzta a lóbőrt fél 5-ig.
Lehet, hogy áttér(ne) a napi 1 alvásra, de a maminbabás napokon még biztosan aludni fog délelőtt (a hátamon) és délután (az ágyában).

És ha már kiszámíthatóan átalussza az éjszakát, akkor átköltöztetjük a gyerekszobába. Persze ahhoz még meg kell tanulnia biztonságosan lemásznia az ágyról (fel szokott mászni a Terka ágyára, csak lejönni nem tud még).

Update: azóta se volt éjszakai szopi, és már csütörtök van:)
De azért még fel-felébred éjjelente egyszer-kétszer, de cumival szépen visszaalszik sírás nélkül:)

2017. január 10., kedd

Ilka 13 hónapos

Fogzik, de elég rendesen.
3 foga tört át az elmúlt napokban.
Alul a már meglévő kettő mellett a bal oldalon, és felül két hátsó.

Napok óta még a szokásosnál is rosszabbak az éjszakáink. Volt, hogy óránként felsírt. Fájdalmasan. Nehezen tudom megnyugtatni, és sokszor csak a cici segít. De mégsem akarom éjjel óránként szoptatni. Ez még újszülött korában sem igényelte!
Biztosan nagyon fáj Neki. De ha így egyszerre jön ki több, legalább hamarabb vége lesz a kálváriának.

A nyála is folyik, a cumi szinte egész nap a szájában van, és mellette csöpög ki a nyál a padlóra.

A cumit is sokszor "rácskálja", ahogy a nagytesói mondják.

Amikor apja fürdeti, és közelít az ujjára húzható fogkefével, már nyitja ki a száját, hagyja. Nem volt ez mindig így, régebben erővel kellett megmosni a fogát, mert keményen ellenállt, és közben sírt.

Este kap 10 csepp Cebion cseppet (C-vitamin) és 2 csepp D-vitamint egy műanyag kiskanálon. Pizsibe öltöztetés után, szopizás előtt szoktam beadni Neki. Eleinte elfordult, mikor mégis belejátszottam a szájába, kiköpte vagy fintorgott.
Mára már kiveszi a cumit a szájából (öltöztetés alatt cserélgeti a szájába a cumikat), szépen megeszi a vitaminokat, le is nyalogatja a kanalat, majd visszaveszi a cumit a szájába.

Olyan kis ügyes!

És a napokban azt hajtogatja, hogy TITÁ és TÁTI. Rá lehet fogni, hogy Rita és Tánti, de az is lehet, hogy a TI és a TÁ szótagokat tudja kimondani, azokat rakja egymás után.

Ha kérdezem Tőle, hogy kér-e cicit (bár ez felesleges kérdés, mert mindig kér), akkor a pólómat elöl kezdi húzkálni, belenyúl vagy ha nagyobb a dekoltázsom, akkor a mellkasomat kapargássza. Olyan cuki!


2017. január 9., hétfő

Bori szabadnapos

Bori ma nem ment oviba, de szerencsére nem is beteg.
Az úgy volt, hogy az asztalnál ültek a lányok, megették a "hajnalit" (egy kis keksz és a multivitamin a benne lévő vitaminokkal), mikor noszogatáskánt azt találtam mondani, hogy jöjjön cipőt húzni és öltözni, aki akar menni oviba. Terka jött is, de Bori végigfeküdt a székeken és azt mondta, hogy Ő nem akar oviba menni. Nekem meg nem volt kedvem veszekedni Vele, így ráhagytam.
Így a mai nyugodt hétfőm kevésbé volt nyugodt, mert két gyerekkel nyomtam az 1 helyett.
De Dombóvárra úgysem kellett mennem, így belefért.
Remélem Bori nem érzi ma olyan jól magát, hogy holnap is itthon akarjon maradni!

Gábor bement a Bori csoportjába, szólt a Kriszti néninek, hogy Bori ma szabadságot vett ki, mire az óvónéni azt mondta, hogy de jó Neki, és Ő is megtenné, ha tehetné:)

2017. január 5., csütörtök

Rita 1. iskolai traumája

Ma a Rita sírva jött haza az iskolából. Mikor kérdeztem, hogy mi a baj, először csak azt mondta, hogy hiányoztam neki. Aztán azt is, hogy kár, hogy már nem óvodás.
Vígasztalgattam, hogy ma egész délután és este Vele fogok foglalkozni. Ennek örült, de megkérdezte:
"Akkor is, ha elmondom, amit apának az autóban már elmondtam?
Én: "Természetesen!"
Ekkor sírva elmesélte, hogy mi történt az iskolában.
A barátnői (Lara, Laura és Lúcia) azt mondták Neki, hogy csapjon rá a Guszti bácsi fenekére (Ő a hittant tanítja, fiatal srác, aki haverkodik velük, nincs tanári tekintélye).
Rita úgy értette, hogy azt is mondták Neki, hogy csak akkor lesznek a barátai, ha ezt megteszi.
Rita megtette (nem is értem, hogy hogy merte megtenni, hisz szeptemberben még Ő állította le a többieket, hogy ne csúfolják undi-Guszti-nak a tanárukat).
A Guszti bácsi ezt nem vette viccnek, hanem nagyon mérges lett, kiabált velük, és nem csak a Ritával, hanem a többiekkel is (a 3 L-lel). Mire a lányok azt mondták, hogy Ők nem is mondtak ilyet a Ritának, csak félreértette.

Szegény Ritát ez az eset nagyon megviselte, de szerencsére nem az L-betűs lányokra haragszik, hiszen Ő értette félre (bár szerintem nem, de én nem voltam ott).

Lara is nagyon sírt, hogy a Guszti bácsi kiabált vele, utána Rita hiába kért Tőle bocsánatot, Lara nem bocsátott meg. Ritát ez is nagyon bántotta.

Akart vinni valamit a barátnőinek. hogy bocsássanak meg neki. Próbáltuk lebeszélni. Végül csak egy-egy szivecskét akar kivágni Nekik papírból, és ráírni, hogy bocsánat.

Annyira sajnáltam! És még mennyi ilyesmi vár a gyerekeimre:((( Rossz társaságba keveredhetnek, a "barátaik" rábeszélhetik őket rossz dolgokra!

Sokat és higgadtan beszélgettünk Ritával erről, Gábor is és én is külön-külön és együtt is. Remélem ezzel megtanulta egy életre, hogy ne csináljon semmi olyat, amiről tudja, hogy rossz, akkor se, ha olyan kéri Tőle, akit szeret és akivel jóban van és jóban is akar maradni. Mert aki bele akarja vinni a rosszba, az nem igaz barát!

NYERTEM!!!

Kedden egy Nők Lapját találtam a postaládánkban. Csak úgy csupaszon, nem volt borítékban, nem volt rajta még címzés se. Nem tudtam mire vélni a dolgot, azt hittem, Gábor vagy a mama fizetett elő, de megkérdeztem tőlük, és nem.

Tegnap este mondta a Varga Éva anyának, hogy az előző számba a rejtvény alá volt írva, hogy fél éves Nők Lapja előfizetést nyert Pólya-Varga Judit Pécsről:) Annyira örülök Neki!

Egyszer már nyertem a Füles rejtvényújsággal, de csak gagyi Füles tárgyakat (strandlabda, törölköző, ilyesmi).

Most nyárig, minden héten lesz újságom. Csak rá ne szokjak:)))

2017. január 4., szerda

Szilveszter 2016

Jó előre be volt ígérve a lányoknak, hogy fenn maradhatnak éjfélig, ha alszanak délután. Vért izzadva sikerült elérnem, hogy egy kicsit aludjanak (a 3 nagy a lesötétített nappaliban a kihúzott kanapén).
A délutáni alvás után sütöttem-főztem az esti lakomára (paleós majonézes krumpli-tojás salátát, marcipános szerencse malackákat, szezámos kiflit).

Gábor az 5 órakor kezdődő hálaadó szentmisére ment a Bártfa utcai templomban, én meg mamával kimentem Kozármislenybe (7-kor kezdődött), mert ott a Gál Karcsi a pap, és az utolsó rorátén nagyon jól beszélt. Most sem csalódtam. Viszont a templom jégverem volt, semmi fűtés nincs, de még kántor se volt, a pap kezdte el az énekeket, a nép meg folytatta:)

Mire hazaértünk, Gábor megfőzte a virslit, meg is terített, csak le kellett ülnünk az asztalhoz. Jó hangulatú vacsora volt, mindenkinek ízlett (virslivel a lányoknál nem lehet mellé lőni).

Gábor és a gyerekek pirotechnikáztak a két mise között és vacsi után is. Kicsit én is kimentem, de irtó hideg volt és hangos a tűzijáték. Mama és Ilka a nappali ablakból nézték.

Mikor elfogyott az összes durrogatni-való, a házban folytatódott a buli. Jengáztunk főleg és vártuk az éjfélt. De csiga-lassan ment az idő, egyszer csak beugrott egy jó ötlet. Előre tekertem a faliórát egy órával, és nálunk már 11-kor éjfél volt:)
Kibontottuk a kölyökpezsgőt, elénekeltem a himnuszt, koccintottunk és boldog új évet kívántunk egymásnak.

A lányok fél 12-kor már az ágyukban szundikáltak, és éjfél körül már én is.

Hogy ez tavaly miért nem jutott eszembe?!?!?! :)