Karácsony 2 gyerekkel:)))

Nagyon szép karácsonyunk volt. Most ünnepeltünk először 4 tagú családként:)

24-én délelőtt elmentem a gyerekekkel sétálni (Bori a hátamra volt kötve), amíg apa-angyal kitakarított és átrendezte a nappalit, hogy az angyalkáknak legyen hova rakni a karácsonyfát.
Jó nagyot sétáltunk, még volt egy kis hó is imitt-amott.

Délután a gyerekek jó nagyot aludtak, bőven elkészültünk mindennel, és türelmetlenül vártuk, hogy felébredjenek:)

Mamával és Tántival ünnepeltünk Szenteste, és sokat videóztunk a nagyiéknak és az utókornak:)

Rita teljesen odáig volt a csilli-villi fától:) Szerencsére nem rohamozta meg az ajándékokat, hanem türelemmel viselte, hogy Mennyből az angyalt énekeltünk, imádkoztunk a Mennyországban lévő családtagokért, és csak ezek után vett fel egy ajándékot. Szerencsénkre pont a Borié volt, így a frissen kapott csörgő-rágókával elvolt sokáig, addig mi nyugodtan bontogathattuk az ajándékokat:)

Rita kiosztott egy csomó ajándékot, mire talált egy olyat, ami az övé volt. Elkezdte bontani, hát volt ováció, amikor meglátta a sarokban a Bogyót és Babócát:)

A legnagyobb ujjongást az az ajándék okozta, amit Ő kért a Jézuskától, egy beszélő-éneklő Elmo:)

A babakonyhát dobozban nem ismerte fel, de miután összeraktuk, boldogan játszott vele, főzött és mosogatott.

ét kislányunk a fa alatt:

Családi fotót már akkor jutott eszünkbe készíteni, amikor Borika már pizsiben volt:

Karácsony első napján Máriagyűdre mentünk a nagyiékkal ünnepelni. Odafele beugrottunk a dédihez, aki épp gyengélkedett, de azért örült, hogy láthatja a kicsiket. Végigkóstoltuk Margit finomságait, és mentünk tovább. Az úton mindkét gyerek mély álomba zuhant, úgy ébresztettük őket, amikor kezdődött a mise, és már be kellett menni a templomba.
Ritának ígértük, hogy Tántival a templomba találkozunk, így bőszen és fennhangon kereste a Tántit. Kicsit késtek, de utána a Rita levakarhatatlan volt az Eszterről:)

Mise alatt a Tánti öléből az ITÓ-t kereste (ministrált) fennhangon.

Említésre méltó még, hogy amint megkapta a pénzt, futott, és a másik oszlopban perselyező Szögi Pisti kosarába dobta.

Bori az evangélium alatt annyira elkezdett sírni, hogy ki kellett vinni, mert zengett tőle a templom (és ugye ez nem diák mise volt). Vagy a tömjén füst zavarta, vagy az, hogy mama húzogatta a sapkát a fején, hogy eltakarja vele a fedetlen nyakát.

Nagyiékhoz érve Borikát megszoptattam, és el is aludt utána, így letettem, és nyugodtan tudtunk ajándékozni, ebédelni.
Viktor sok szép és érdekes ajándékot hozott Amerikából:) Rita kapott egy Elmo-s sapkát, valami haláli, a Tánti meg egy pont hozzá illő fülbevalót (rögtön be is rakta).

Az ebéd valami mennyei volt, ha két gyomrunk lett volna, akkor se tudtunk volna betelni a sok finomsággal (húsleves, egyben sült pulykacomb párolt zöldségekkel és krumplipürével, somlói galuska és brownie torta).

Ritát nem tudtuk elaltatni délután, pedig sokan próbálkoztunk vele. Végül feladtuk, és akkor indultunk el haza, amikor már hisztis volt a fáradtságtól. Az úton megint aludt 40 percet, így kibírta estig.

Karácsony másnapján délelőtt én a gyerekekkel autóval elmentem Dombóvárra (végig aludtak), Gábor meg még otthon maradt egyrészt minket kipihenni, másrészt mert kedden ment az öccsével kirándulni.

Dombóváron most aludt először Rita az új "ágyán", ami tulajdonképpen egy 90x200-as szivacs matrac a mama ágya tövében. Nehezen ment az elaltatás, amit betudtam az újdonságnak és a délelőtti kocsiban alvásnak.
Délutáni alvás után mentünk csak be a nappaliban, ahova az angyalkák szintén hoztak karácsonyfát (a mama is jó volt ezek szerint). Rita már nem nagyon lelkesedett, hisz ez a 3. karácsonyfája 3 nap alatt. Pedig igazán szép kis fa:

5 óra körül jöttek az Éváék. Rita már nagyon várta a Marcikát. Aztán kezdődött a játékok egymás kezéből kikapkodás. Azért voltak békés pillanatok, amikor egymást ölelgették, etették-itatták. Vica mesélt a két csemetének az új Frenklin mesekönyvből:

Sajnos egy sérelem is érte a Ritát: Marci megharapta a bal szemöldökét:((( Volt ám sírás-rívás, aztán Marci édesanyja tanácsára bocsánatot kért:)
Amikor hazafele mentek, Marci megölelgette a Ritát az előszobában, és olyasmit mondott neki, hogy "nagyon szeretlek, de most el kell mennem édesanyámmal" :))) Nagyon cukik voltak:)

Este megint nagyon nehezen altattam el a szivacson, már azzal fenyegettem, hogy hazamegyünk Pécsre, ha nem alszik itt rendesen. Azt mondta JÓ, de amikor azt is hozzátettem, hogy akkor a mama sírni fog, mert szereti, ha itt vagyunk, akkor meggondolta magát, mégse menjünk haza Pécsre:)
Végül 10 körül elaludt (Jó párszor el kellett énekelni az Ici-pici házikót, aminek a végéhez ("...ici-pici anyukája mondott egy mesét") már Ő teszi hozzá, hogy "AZT MONDTA, NEM KELL FÉLNI. ITT VAN APA, ITT VAN ANYA!"

Véget is ért a karácsony, de mi itt maradunk Dombóváron egészen 2012 január 1-ig:))) Rita mondta, hogy "SZEETEK DOBOÁON LENNI!"