Annyira nem, mint a Ritának volt, mert Rita emiatt egyáltalán nem tudott szopizni. Terka tud, de olyan rossz technikával, hogy mind a két mellem oda van már, csillagokat látok, amikor nekilát a szopizásnak.
Úgy döntöttem, Őt is elviszem ahhoz a doktorbácsihoz, aki Rita nyelvét is felvágta.
Ma reggel felhívtam, szerencsére rendel még, így délután elmentünk, és túlestünk a dolgon. Szegény Terka nagyon sírt, és nagyon vérzett is Neki, mert vastagabb volt a letapadt nyelvfékje.
Rossz volt nézni és hallgatni, de túlvagyunk rajta, és jól döntöttünk, mert amilyen vaskos volt, magától nem szakadt volna fel, és gátolta volna a beszédben, akkor nagyobb korában úgyis fel kellett volna vágatni.
Hazaérve megszoptattam, és ugyan még fájdalmas volt (a melleimnek idő kell, hogy regenerálódjanak), de ügyesebben szopizta, és megnyugodtam, hogy nem fáj Neki, mert a szeme se rebbent szopi közben (pedig megdolgoztatta a nyelvecskéjét rendesen).
Utána beájult rendesen a mamán:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése