2012. június 19., kedd

Riti balesete

Tegnap elmentünk megnézni egy házat Pécs-Szabolcson. Nagyon tetszik, pont nekünk való, az más kérdés, hogy lesz-e lehetőségünk megvenni.

De most nem is ez a lényeg, hanem azt akarom elmesélni (megörökíteni az utókornak), hogy mekkora ijedtséget éltünk át Riti jóvoltából.

A ház egyik pincéjének nyitva volt az ajtaja, és vaslemez lépcső vezetett a kb. 2,5 méteres mélységben lévő kazánházba. Riti elfutott a tulajjal beszélgető apja lába mellett, és "Áááááá", fejest ugrott a lyukba. Gábor próbált utána kapni, de nem érte el, a gyerek végigbukfencezett a lépcsőn.
Én hátrább voltam, kezemben a Bojkával. Egyszer csak azt láttam és hallottam, hogy nagy az ijedség, Gábor kétségbeesetten kiabál, és szalad le a lépcsőn, miközben Riti éktelenül ordít.

Én is nagyon megrémültem, majd kiugrott a szívem a helyéről! Bojkát az ingatlanközvetítő kezébe nyomtam, és gyorsan mentem én is a síró kislányomhoz. Először nem tudtuk felmérni a sérüléseit, csak szorítottam magamhoz a bömbölő lánykámat, és gyorsan felmentem Vele a lépcsőn, ki az udvarra. Ott leültünk a fűben, és vígasztaltam. Félve sandítottam rá egy-egy testrészére, vérzést, sőt kiálló csontokat is feltételeztem. Sorban estek le a nagy kövek a szívemről, mikor láttam, hogy nem vérzik a feje, még a száját se harapta el, nem tört ki foga, kezeit használja (erősen szorított magához), végül, mikor kicsit megnyugodott, még arra is rá tudtam venni, hogy álljon föl, és legnagyobb megkönnyebbülésemre járni is tudott mindenféle sántítás és fájdalmas hanghatások nélkül!

Hatalmas nagy CSODA, hogy pár karcolással megúszta ezt a hatalmas zuhanást! A Jóisten őrangyalt küldött, aki megmentette az életét! Bele se merek gondolni, mi minden történhetett volna...

Koszos volt, mintha bányából jött volna (kormos volt a kazánház lépcsője), de nem fájlalta semmijét, csak azt mondogatta, hogy félt a sötétben. Mondtam Neki, hogy "de apa és anya jött, és kimentette, most már semmi baj nincs!"

A kocsinál egy kicsit lemosdattam, a horzsolásait lefújtam a mindig nálam levő DettolMed (fertőtlenítő)-vel, és mire haza értünk, teljesen megnyugodott.

Gábor felhozta a lépcsőn, és mi hárman csajok csaptunk egy fergeteges kád-party-t, hogy halványítsuk a Rita rossz élményét még lefekvés előtt. A vízben jól ki is ázott a sebeiből a kosz, befújtuk megint DettolMed-del, vacsiztunk, és szépen ment aludni.

Féltem az éjszakától, hisz én is alig bírtam aludni, újra és újra lejátszódott a fejemben a rémisztő eset. De szerencsére Ritának nyugodt éjszakája volt, nem riadt fel ijedten egyszer sem. Hajnali 5-kor hagyta el a cumiját, de visszaadtam Neki, és aludt tovább reggelig:)

Íme pár fotó az esés nagyságához képest banális sérüléseiről:



bal alkarja
bal combja hátul
álla
Istennek legyen hála, hogy vigyázott Ritára akkor is, amikor mi nem eléggé!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése