Hajnali 4:50-kor Bojka átjött hozzánk, magunk közé raktam, de csak addigra aludt vissza, mikor már kelnem kellett (5:30-kor).
Szerettem volna egy kis saját időt, mielőtt ébresztem a családot (6-kor), de ebből nem lett semmi, mert Terka ébredt, és hangosan hívott ("ANYA")
De még így is jó kedvem volt, hisz december 1-je van, a kedvenc hónapom kezdetét vette:)
Gábor elvitte Ritát az orr-fül-gégészetre kontroll-ra, és csak szerdától mehet oviba, pedig kutya baja (hál'Istennek). Mivel mamimbabám van hétfőnként, Gábor bevitte a munkahelyére addig.
Borit én vittem oviba autóval (Grétiéket is elvittük).
Amíg Borit átöltöztettem, Terkának sikerült úgy elesnie, hogy az orrnyergét beütötte a szekrény élébe, sebes lett:(
Boritól elköszöntem, és miután a lelkemre kötötte, hogy integetek az ablaknál, eljöttem.
Ritán és Gáboron járt az eszem, Adrival is beszélgettünk még egy kicsit, és a Fordan felé autókázva jutott eszembe, hogy elfelejtettem integetni:(((
A Fordan-ban hiába vártam az anyukákra, nem jött senki:(
Visszaöltöztem, mindent bezártam, és az ajtóban találkoztam egy anyukával, aki késve bár, de jött.
Már nem mentem vissza, mondtam Neki, hogy a mai óra érdeklődés hiányában elmarad, rohanok a beteg gyerekemért.
Ráadásul pont az az anyuka volt, aki keddenként jár a másik hordozós tornára is a Pécsi Sasok-ba. Remélem nem fogja terjeszteni, hogy maminbabán nincs senki:(
Később írtam Neki sms-t, hogy sajnálom, hogy potyára jött, és a következő Maminbaba órára a vendégem:) Remélem látom még!
Elmentem a Ritáért a Gábor munkahelyére, hazafele két gyerekkel még bementem a Hajnihoz a Konzum-ba (mama elküldte vele az adventi naptárokat - amikbe persze nem férnek bele a kirakó-darabok).
Bementünk a Dr. Herz-be is valami paleós kajáért, hogy kibírjuk ebédig a sószobában (ebédünk se volt itthon).
Hazaúton nem találtam a telefonom, azt hittem, hogy letettem valahol és elhagytam, na itt már jöttek a könnyeim ... végül egy piros lámpánál kiborítottam az egész hátizsákot az anyósülésre, és benne volt a telefonom. Sose raktam még a nagy részébe. Megkönnyebbülésemben megpusziltam a telefont, mire Rita megszólalt: "Anya, Te úgy szereted a telefonodat, mint én a Terkát"
Elmagyaráztam Neki, hogy egyáltalán nem, csak azért pusziltam meg, mert azt hittem, hogy elveszett, de mégis megvan, és ennek örülök:)
Elkanyarodtunk a sószoba felé, persze zárva volt. Felhívtam őket, hogy lehet-e jönni, mire azt mondták, hogy 11-től igen (ekkor még csak fél11 volt), így hazajöttünk.
Terka elaludt a kocsiban a Gyárvárosi templomnál, miközben azt skandálta: "ANYA". Még csukott szemmel, álmában is mondta:) Cuki volt:)
Hazaértünk, a két gyerek jól eljátszott, így összeszedtem magam, és rittyentettem ebédet (tegnapról maradt husi, vegyes zöldségköretet csináltam hozzá fagyasztott zöldségkeverékből).
Mindhárman jóllaktunk és még maradt is hús:)
Csodálatos ebéd-szaporítás - köszönöm Jóistenem!
Gyerekek aludtak egy jót, közben megjött az új Gremese MT-om (csodaszép pillangós), megbeszéltem a Krisztával, hogy vigyáznak a lányokra, amíg mi szerdán aláírjuk az adásvételi szerződést, és a gyerekek adventi naptárjaihoz is előkészítettem a kirakókat.
3-ra bejelentkeztem a sószobába. Remélem már nem lesz több gikszer ma!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése