Dióhéjban

Már megint kaptam korholást, hogy régen írtam a blogba.
Szánom-bánom, és jogos a felháborodás, hisz azért kezdtem el a blogot, hogy a család távolabbi tagjai is képben legyenek a gyerekek fejlettségi állapotáról, tudásukról, aranyosságukról.

Szóval címszavakban:

- Terka megtanult cuppanós puszit adni múlt hétvégén Dombóváron. Odarakja a száját az arcunkhoz, és cuppant egy nagyot. Még nem mindig sikerül az összehangolás, előfordul, hogy előbb cuppan, utána ér csak a szája az arcunkhoz. De nagyon élvezi új tudományát, mi meg élvezzük a sok puszit, amivel elhalmoz minket:)

- Terkánál maradja elkezdte mondani a szavak elejét (vagy végét), amelyik könnyebb.
pl. Borira azt mondja "BO", Ritára, hogy "TA", banánra "BA".
Apja mesélt neki, de nem nagyon figyelt. Gábor kérdezte, hogy hagyjam abba? Válasz: "ABBA"
Ha almát kér, a konyharácshoz megy, és közli, hogy "AMA". Ezt addig mondogatja, míg ki nem szolgálom almával.

- Bori továbbra is cukorfalat, az óvónők is odáig vannak érte. Szeret oviba menni, csak nem szeret elsőnek érkezni, és mindig megszabja, mikor menjünk érte (ebéd után - ezt már nagyon ritkán mondja, de örül, ha elhozzuk és nem kell ott aludnia, alvás után, vagy uzsi után).

Szeret kioktatni minket, de ekkor is olyan aranyos. Pl. amikor Gábor este nem tusol le, hanem csak reggel, akkor Bori elé áll, csípőre teszi a kezét, és megkorholja: "ALVÁS ELŐTT KELL FÜRDENI, FÜRDÉS UTÁN ALUDNI KELL!" Mikor én tusoltam reggel, én is kaptam fejmosást: "APÁNAK IS MEGMONDTAM, HOGY ALVÁS ELŐTT KELL TUSOLNI, ESTE!"

Aludni még mindig nem szeret, legalábbis elaludni. De ha egyszer elalszik, reggel nehezen tud kikelni az ágyból. Az elalvásban rám, a felkelésben Gáborra hasonlít.
Lefekvés előtt mindig mondja, hogy "NEM SZERETEK ALUDNI", az ágyban meg forgolódik, és azt mondja "NEM TUDOK ELALUDNI", de aztán egyszer csak filmszakadás, és durmol reggelig.

- Rita hihetetlen okos nagylány már, korcsolyázni tanul makacs kitartással. Tántitól kapott egy kori tanfolyamot karácsonyra, mert annyira akart korcsolyázni. A körülmények nem éppen ideálisak (40 gyerekre van 2 felnőtt a kezdő csoportban), az első két órán beteg is volt, így ki kellett hagynunk, hátrányból indult, de nagyon akar. Az első pár órán még a fele előtt haza kellett jönni, mert annyira elkeserítette, hogy nem megy neki, elesik, stb.
Itthon korcsolyás videókat nézett a youtube-on, kezdők botladozásától a profik forgásaiig, és tegnap, mikor havas volt a pálya, és tiszta hó volt a nadrágja a sok eséstől, mondtam Neki hogy a szünetben hazamegyünk, azt felelte: "NEM, ÉN MEG AKAROK TANULNI KORCSOLYÁZNI"
Irtó büszke vagyok rá, és örülök, hogy ilyen kitartó. Az életben sokat kell tanulni, új dolgokban rutint szerezni, és ez kitartás és elszántság nélkül nehéz.

Csodaszép hajzuhataga van, és hagyja is fésülgetni, copfozni, fonni. Legújabb frizura, hogy két fonatot készítek Neki:)

Fotókkal még adós maradok, de amint lehet, pótlom.