2015. június 26., péntek

Bori 4. szülinapja

Elég strapásra sikerült Bori szülinapja, de sok szép pillanat volt benne, leírom azon családtagoknak, akik nem vehettek részt benne.

Reggel Bori jött ki először a szobából, pedig általában Ő szokott a legtovább lustálkodni, ébredezni.
Rögtön boldog szülinapot kívántam Neki, és odaadtam Neki a Minnie egeres pénztárcát, amit Ritával vettünk Neki pár napja. Annyira örült Neki, beleteheti a kincseit.

Hívta a Tánti telefonon, Neki is elmesélte, hogy mit kapott, és hogy majd ha hazajön a Tánti, akkor megmutatja Neki. Ez sajnos még sokára lesz, így Bori úgy döntött, eldugja a pénztárcát egy jó helyre, hogy el ne vesszen addig. Berakta a tükrös szekrény mögé egy polcra:)
Azt is mondta a Tántinak, hogy pisztolyt is fog kapni (vízipisztolyt kért a Péter papától), és azzal majd jól lefröcsköli a Tántit (de ez nem ezen a nyáron lesz, szintén kétséges, hogy megéri-e a vízipisztoly a jövő nyarat).

Reggelire virsli volt, mert Borinak az a kedvence. Burkolt is rendesen.
Rita ezzel szemben csak kettőt harapott egy virsliből és a többit otthagyta, mondván, hogy nem szereti a virslit (eddig Neki is a kedvenc kajái közé tartozott, sok ketchup-pel persze).

Elmentünk úszni, persze Bori hozta a pénztárcáját, és mindenkinek mesélte, hogy ma 4 éves, és ezt kapta. Mindenki megdicsérte és felköszöntötte:)
A medencébe nem vitte be, addig én vigyázhattam rá.
Egész nap a kezében volt egyébként, és számtalanszor elmondta: "Anya, nagyon köszönöm, hogy ilyen szép pénztárcát vettél Nekem!" Olyan kis hálás!

Úszás után Ritát és Terkát beadtam a bíróságra mamának, Borival meg elkocsikáztunk Pécsre.
Az autóban Csinibabát hallgattunk. Egy lassú számnál (Reszket a hold a tó vizén) Bori azt mondta: "Ez olyan szép, hogy mindjárt elkeseredek!"
/Rita szokta mondani a szép lassú számokra, hogy olyan szép, hogy mindjárt sírok/
Egész úton csacsogott. A felhőket nézte, mondta, hogy melyik milyen alakú:)
Már Sásdon megkérdezte: "Ez már Pécs? Nézd anya, ez olyan, mint Pécs, ugye?"

11:30-ra volt időpontunk a gyerekorvoshoz, hogy megcsinálja a 4 éves státuszt.
Aranyos doktornénink van, Bori mindent szépen csinált, amit kért tőle. Megmérték: 17 kg és 108 cm

Az új védőnő is sokkal szimpibb a réginél, nagyon alaposan megcsinálta Bori státuszát. Bori ügyes volt mindenben, csak a hallásvizsgálat nem volt értékelhető, mert felváltva mutogatta a füleit, hogy abban hallja a hangot, pedig nem váltakozva kapta a két fülébe a hangokat. Kipróbáltam, tényleg nagyon halk a zúgás, de nem lehet tudni, hogy nem hallotta, vagy csak nem értette a feladatot. Ősszel újra megcsináljuk.
A jobb szemével a legkisebb ábrát nem látta, hogy merre néznek az ujjak. Legalábbis nem jót mutatott rá. De emiatt nem fogom elvinni a szemészetre, az tuti!
Még a vérnyomását is megmérték: 74/40 volt, ami gyereknek tökéletes:)

Rendes volt, felajánlotta, hogy megpróbálja elkérni a nőgyógyásztól a 18 hetes UH-os beutalómat, hogy ne kelljen hétfőn csak ezért megint Pécsre utaznom. Remélem sikerül:)

Gábor már várt minket a rendelő előtt. Elmentünk a házunkhoz.
Semmit nem haladtak a munkálatok az elmúlt 3 hétben:(
Viszont megláttam a bútor- és doboz-hegyet a leendő nappalinkban:) Iszonyatos, hogy ennyi cuccunk van! A cipőket kellett megkeresnem, de azt sem tudtam, dobozba vagy zsákba raktam őket. Ráadásul volt egy csomó doboz, amire nem volt semmi írva, mert Gábor a végén már nem ért rá írni is, csak dobozolt, hogy kész legyen időre. Pár dobozt találomra felbontottam, de egyikbe se a cipők voltak.

Csalódottan kiültem a lépcsőre és megebédeltem Borival a Dombóvárról hozott elemózsiából (virsli, töpörtyű, kenyér, paprika). Mikor már nem voltam éhes, visszamentem, és gondolkodtam: vajon hova tehettük a cipőket a nagy kapkodásban? Eszembe jutott a fehér cipős szekrény, amire Gábor mondta, hogy nem fogja kipakolni belőle a papucsokat, esőkabátokat, hanem csak leragassza,és így viteti el. Pont ott volt a szélén, pont felénk nyílt az ajtaja. Leszedtük a ragasztókat róla, kinyitottam, és kiestek a gyerekcipők- és szandálok, amiket kerestem. Na, ezt nevezem én a Gondviselés segítségének! :)

Hazafele Bori persze elaludt az autóban, arra se ébredt föl, hogy megálltunk a Gyerekháznál.

Kettőtől tartottam ott egy ingyenes Maminbaba órát. Voltak 5-en, de nem voltak túl lelkesek, inkább beszélgettek egymással, ami nagyon zavart. Persze a gyerekek mind elaludtak. Volt egy anyuka, aki volt egy szerdai órámon a 10 hónapos kislányával. Akkor mesélte, hogy a gyerek nem alszik egész nap semmit. Most azért jött, hogy aludjon rajta. Azzal fogadott, hogy Ő táncolni nem akar, csak kössem rá a gyerekét, hogy aludjon, mert nagyon nyűgös. Mondtam Neki, hogy azért kell mozognia, különben nem fog elaludni. És tényleg, felkötöttem és az első szám után már aludt is, a végén pedig felébredt és mosolygott a világra:)

Siettünk haza, a többiek már vártak. Mesélte a Mama, hogy a Terka időnként keresett. Egyszer be is ment az ágyamhoz, ráhajtotta a fejét és mondogatta: "Anya, anya" De sírás nem volt, és ebéd után szépen aludtak is.

Iszonyú kimerült voltam ettől a pörgős naptól, hajnalban keltem, du. se tudtam aludni, árnyéka voltam önmagamnak.
Mama elment a foltos táborba, én meg itthon maradtam a 3 lánnyal. Hagytam őket, csináljanak, amit akarnak. Nagy kupit csináltak mindegyik szobába, de addig legalább pihentem (egyik ágyról a másikra feküdtem és kómáztam).

7-kor aztán összeszedtem magam, együtt elpakoltunk, Terkát lefürdettem, megvacsoráztunk, többiek is letusoltak egyedül, és akkor ért haza a mama.

Borit este még hívta a Vica és a Gabi is, hogy felköszöntsék. Mindenkivel beszélt telefonon okosan.

Terka a fürdetés után 3-szor vetkőzött le, még a pelust is levette magáról. Egy ilyen alkalommal oda is pisilt a fürdőszoba padlójára a wc mellé, így újra le kellett fürdetnem.

Lefeküdtem én is a gyerekekkel fél 10 körül, és reggel fél 7ig aludtam. Nagyon jól esett!



 

1 megjegyzés:

  1. Őszintén sajnálom, hogy én tegnap nem köszöntöttem fel Borikát!!!:(
    De ma jót beszélgettem Vele, nagyon okosan és összeszedettem válaszolt kérdéseimre. Büszke vagyok Rá, nagyon aranyos, ügyes kislány!!:)
    Isten éltessen Kicsikém!!! Alig várom, hogy találkozzunk és átölöljelek!
    Sok puszi: Nagyi

    VálaszTörlés