4D-s UH

Tegnap volt a nagy nap, végre láthattam a pocaklakómat! Ez volt az első alkalom, hisz a 12 hetes UH-on még csak egy mézeskalács-bábú volt, a 18 hetes UH-on meg a "kedves" doktor úr nem fordította felém a monitort.
Izgatottan vártam a találkozást, és persze azt is, hogy megerősítsék a megérzésemet: Terkánk lesz:)

A terveink megint veszélybe kerültek, mert Riti hajnali 5-kor betegen ébredt, így kellett valakit találni, aki vigyáz rá, amíg mi a tervek szerint a Bojkával elmegyünk a Hepinet magánrendelőbe és találkozunk a kis pocaklakónkkal.
Szerencsére Ági nagyi ráért és örömmel vállalta a "feladatot". Rita is örült a bébisitterének:)

Nagy rohanás volt, mert Nagyi csak 3 után ért ide, és parkolóhelyet se találtunk elsőre a belvárosban, kellett egyet kőrözni. De végül pár perc késéssel megérkeztünk.

Egy fiatal nő csinálta az UH-ot. Pocaklakónk végig aludt, hiába ettem meg egy egész ét-mikuláscsokit.
A fejét belefúrta a hasfalamba, annyira bújt, hogy nem tudtak Róla szép képet csinálni.
Azért berakom a 3 legjobban készültet, ezeket nyomtatva is megkaptuk:

az arca mellett van a bal talpacskája:)

Egyenlőre faros, a feje a gyomromnál van, a popsija van közel a kijárathoz. Remélem lesz még ideje és helye befordulni a helyes irányba, mert se a faros szülés, se a császármetszés gondolata nem tetszik!
(utánaolvastam, és a 36. hét körül KELL befordulnia, de az sem ritka, hogy a szülés napján fordul a kisbaba a helyes irányba. Kicsit megnyugodtam).

A méretei alapján 3 nappal idősebb, így március 5 a születés várható ideje. Becsült súlya 1,2 kg.

A szonográfus nő szerint nagyon hasonlít Bojkára:) Kint a váróban a kollegina, aki a papírmunkát csinálta, CD-t írta és képeket nyomtatta is ezt mondta:)

Ja, és a lényeg: a két lába között nincs semmi, tehát beigazolódott a megérzésem: újra kislányunk lesz:)
Bizonyíték:

alul a popsija, felfele a két combja alulnézetből, közötte a huszárvágás:)

Az egész fél óra volt, Bojka apja ölében ülve a pénztárcámmal játszva végig dumált:)

Kint fizettünk 9900 Ft-ot, kaptunk egy rózsaszín bébikesztyűt, végighallgattuk a kedvezményes őssejt tárolásról szóló tájékoztatót, és már jöttünk is haza.

Hazafele úton felhívtam a nagyszülőket és szétküldtem az értesítő sms-eket.
Rita is beszélt velem telefonon, megkérdezte ki van a pocakomban. Mikor mondtam, hogy kislány, nagyon örült neki: "JAJJDEJÓ!"

Gábor se volt túlzottan csalódott, bízik benne, hogy a 3. leánykája is olyan apás lesz, mint az első kettő, és ha életük első éveiben kiszolgálja Őket, mikor felnőnek meghálálják, és kényeztetni fogják Őt:)
Így legyen, ámen! :)

Végül egy összehasonlító kép Ritáról és Bojkáról, ahogy várakoznak a 4D-s UH-ra:

Riti 2011 márciusában; Bojka 2012 decemberében (1,5 évesek)