Nehézkesen indult az első anyák napom kétgyerekes anyukaként, ugyanis mindketten betegen ébredtek, nyűgösek voltak.
Borikának 37,9 fokos láza volt, Riti meg tiszta takony volt, ahogy kifújta, pár perc múlva már megint a szájáig lógott:(
Dombóvárra ígérkeztünk, és bár az én agyamon átfutott, hogy lemondjuk, mégis elindultunk. Reggel még a nagy kapkodásban sütöttem egy ünnepi gesztenyés sütit is:)
Nem bántuk meg, hogy vállalkoztunk az útra, csodaszép napot töltöttünk a mamánál! Természetesen nagyon örült nekünk, és ráadásként a Tánti is otthon volt:)
Én a mamával elmentem a 10-es misére, a többiek otthon maradtak. Meg volt hirdetve, hogy minden édesanyát megáldanak a mise keretein belül, gondoltuk, hogy hosszú lesz, nem bírták volna a gyerekek.
Szép szentmise volt, és annak is volt varázsa, hogy nem kellett a gyerekeimet fegyelmeznem, csitítgatnom közben:)
Ebéd előtt felköszöntöttük a családban élő édesanyákat! Még mindig hihetetlen, hogy én is közéjük tartozom:)
Mama kapott szép foltvarrós anyagokat, virágokat, étcsokit és egy köszönő-levelet tőlem, én meg kaptam a kis családomtól egy olyan bögrét, amin az Ő fotójuk van, és virág helyett két magos-mézes szeletet.
Sajnos a mamáimhoz nem jutottunk ki a temetőbe, még jó, hogy múlt hétvégén kint voltunk Náluk!
Este elmentem a Gáborral a 6-os misére. Az is nagyon jó volt:)
Fél 8-kor indultunk el vissza Pécsre, és a gyerekek várakozásainkon felül jól bírták az utat. Bojka Mánfától nyüglődött, el is aludt volna, de nem hagytam:) Ahogy hazaértünk, fürdettük, szoptattam, és ment az ágyba. Riti is hamarosan követte.
Szép nap volt, bár a gyerekeim ma még inkább apásak voltak, mint szoktak (apák napját tartottak):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése