Megkérdeztük a Ritát, hogy szeretné-e, hogy a Borika Vele aludjon egy szobában. Ahogy megjósolható volt, nagyon örült az ötletnek, így tegnap este át is vittük Bojka ágyát a hálóból a gyerekszobába.
Bojka a szokott módon szopi után ágyba téve hamar elaludt.
Riti esti rutinjának színhelye változott, a hálóban a mi ágyunkon öltöztettem pizsibe, meséltem egy mesét, imádkoztunk, elénekeltem az altatóját (Ici-pici házikó-t), pusziosztás, és cumival a szájába bevittem az ágyába.
Sokszor elmondtuk Neki, hogy csendben kell lenni, mert ha hangoskodik, Bojka felébred, és sírni fog. Ezt pedig egyikünk se akarja:) Okos nagylány módjára viselkedett, szépen elaludt anélkül, hogy Bojka felébredt volna (kicsit dumált, de tényleg csak nagyon halkan. A Tapírnak mondhatta, hogy csendben kell lenni:))) )
Éjjel Bojka kétszer ébredt (fél 1-kor és fél 5-kor), de mindkétszer aludt is tovább egy-egy rövid szopi után. Ez nekem nem nagy ár azért, hogy visszakaptuk a hálószobánkat:)
Most a délutáni alvást is közös szobában végzik:) Ritát raktam le először, fél órával később meg a Bojkát. Kicsit dödögött elalvás előtt, de az Ritát nem zavarja. Ha Ő alszik, akkor alszik.
Épp itt tartottam a blogírásban, amikor Rita felsírt. Kegyetlenül sírt, és fogalmam sincs miért. Ki volt izzadva, talán melege volt. Persze a nagy sírásra Bojka is felébredt, pedig még csak fél órája aludt:((( Hát senki se mondta, hogy könnyű lesz két kicsi gyerekkel!!! :)
Ritát átvittem a mi szobánkba, lesötétítettem, mellé feküdtem, és csak akkor jöttem ki, amikor már megnyugodott.
Bojka kapott cicit, de még utána se aludt vissza. Hát igen, Ő ebben rám ütött, nem az apjára:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése