Éjjel végre nem voltam annyira éhes, hogy óránként felébredjek a hasam korgására, így csak 2-3 óránként kértem a cicit. Anya nagyon boldog volt, hogy 2 órákat is hagytam egyhuzamban aludni:)
Délelőtt a nagytesómmal jót mókáztunk a szőnyegen: háton feküdtem, lefeküdt mellém, és az én karácsonyi ajándékommal játszott (mászássegítő). Amikor közel rakta hozzám, én a kezeimmel paskolni kezdtem. Ez nagyon tetszett Ritának. Elvette, majd megint visszarakta, és azt mondta „BOIKA, DOBOLJ!” Nem tudom az mit jelent, de én lelkesen ütögettem, amivel kacagást csaltam ki Ritából:) Ő is ütötte, és együtt kacagtunk:) Csuda mókás volt!
Egyszer sikerült lemásznom a szőnyegről, mire Rita irtó mérges lett. Odajött, a karomnál fogva húzott vissza, és azt mondta: „AZONNAL MENJ VISSZA!” Néha pont úgy viselkedik és beszél velem, ahogy anya és apa vele. Jól nézek ki, 3 szülő dirigál nekem!!!
10-re már igen elfáradtam, és anya kénytelen volt változtatni az elhatározásán, miszerint délelőttönként nem rak le aludni (nyugodtabb éjszakát remélve). Kicsi vagyok én még ahhoz, hogy egy nap csak egyet aludjak.
Másfél órát nyomtam, és jutalmul anya egy akkora adag almás-barackos Sinlac-pépet készített nekem, hogy nem tudtam mind megenni. A kanalazás még nem megy olyan gyorsan, mint a szopi, 20 perc alatt laktam jól. Közben egyszer megálltam pihenni, és a nosztalgia kedvéért kicsit szoptam a hüvelykujjamat, majd folytattam az evést. Rita nagyon legyeskedett körülöttem, hagytam neki pár kanállal, hadd örüljön!
Annyira degeszre ettem magam, hogy amíg anya és Rita ebédeltek, én csak pihegtem a pihenőszékbe, és emésztéssegítő célzattal szoptam az ujjamat.
Ebéd után Rita ment aludni, és végre egyedül uraltam a nappalit. Desszert gyanánt megkóstoltam a hintalovat is, igen jól esett a fogínyemnek. Mostanában bizsereg, csak tudnám miért!
Én is aludtam egy nagyot, majd folytattam a nappali felfedezését.
Vacsira ugyan azt kaptam, mint ebédre. Anyának nem sok fantáziája van. Már kezdem unni ezt az ízt, ezért kevesebbet is ettem belőle. Ráadásul apa etetett, és még elég kezdő szegényke. Nem baj, több maradt a nővérkémnek:)
Rita hatalmas hisztit levágott este. Fogalmam sincs mi volt a baja, de nagyon hangosan ordított.
Jól elfáradtam, többször körbemásztam a szőnyeget. Lassan, de biztosan haladok. Remélem azért hamarosan rájövök egy gyorsabb technikára, mert így néha elfelejtem miért indultam, és új célt kell keresnem. Annyi sok érdekes tárgy van a szőnyegen szanaszét (Ritinek hála).
Este anya cicije dugig volt tejjel (egész nap alig adta oda, kicsit úgy érzem, átesett a ló túlsó oldalára), szinte fuldokoltam, ahogy ömlött a számba. Szopi közben nem aludtam el, és milyen jól tettem! Anya utána tartogatott, összebújtunk, és nyugodtan kiereszthettem a légbuborékokat, amik a gyomromat nyomták.
Szép nap volt a mai, remélem a holnapi is hasonlóan jól alakul, azzal a különbséggel, hogy a kanalazás helyett újból ciciből szívhatom ki az élelmet! Az sokkal kényelmesebb és élvezetesebb:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése